XX. fondfőcsoport – A jogszolgáltatás felső szervei
1945-1990; 1201,73 fm
A törvényhozás és a közigazgatás fentebb ismertetett központi szerveinek iratai mellett komoly forrásértéket képviselnek a jogszolgáltatás felső szerveinek iratanyagai.
A Kúria (XX-3) 1945 és 1949 között keletkezett irataiból 22,98 fm került a levéltár kezelésébe. A legfelső bírói fórum teljes ülésén hozott határozatok és döntvények irányt mutattak az alsóbb szintű bíróságok ítélkezési gyakorlatának. Az iratok az eredeti irattári rendszernek megfelelően a lajstromszámok növekvő rendjében vannak lerakva. Az eredeti segédkönyvek, a névmutatók és a lajstromkönyvek hiánytalanul rendelkezésre állnak, s ezek segítségével lehet kutatni.
1945 és 1950 között a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatok jelentős részét a 81/1945. ME sz. rendelettel létrehozott rendkívüli különbíróságok, a népbíróságok látták el. Hatáskörükbe tartozott a háborús és népellenes bűntettek, az állami és társadalmi rend elleni bűntettek, a hűtlenség, a lázadás stb. eseteiben való ítélkezés. A népbíróságok ítéleteivel szembeni egyetlen fellebbviteli fórum a Népbíróságok Országos Tanácsa (XX-4; 21,99 fm) volt, amelynek elnöke egyúttal felügyeletet gyakorolt valamennyi népbíróság felett. A NOT iratai az ügyviteli dokumentumokon kívül főleg népbírósági ítéleteket tartalmaznak. Eredeti segédkönyvek és raktári jegyzékek segítik a kutatást.
A bírósági szervezetnek az 1949. évi alkotmány szellemében történt átszervezése során a Kúria jogutódaként jött létre a Legfelsőbb Bíróság (XX-5), mely 1950 elején átvette az akkor megszüntetett Népbíróságok Országos Tanácsa feladatkörét is. 1950-1982 között keletkezett iratai 459,33 fm terjedelemben kerültek a levéltárba. A Legfelsőbb Bíróság egyrészt elvi irányítást gyakorolt az összes bíróság bírói működése és ítélkezési gyakorlata tekintetében, másrészt másod-, illetve harmadfokú fellebbviteli, perorvoslati feladatokat is ellátott. Ilyen irányú tevékenységét — és a magyarországi ítélkezési gyakorlat és szemlélet változását — tükrözi a Polgári és büntető kollégium (1950-1952; 30,08 fm), a Büntető kollégium (1953-1982; 148,71 fm), a Polgári kollégium (1953-1982; 143,85 fm), a Központi Gazdasági Döntőbizottság feladatait átvevő Gazdasági kollégium (1973-1982; 104,44 fm), illetve a Munkaügyi kollégium (1973-1982; 17,08 fm) iratanyaga. Ugyanakkor már megalakulásától kezdve adva volt a törvényi lehetőség, hogy a legfőbb ügyész vagy az igazságügyminiszter, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezésére egyes ügyekben elsőfokon járjon el. Ennek megfelelően az 1957. évi 25. tvr. Népbírósági Tanács felállítását rendelte el a Legfelsőbb Bíróságon, amely egyrészt elsőfokon járt el az "ellenforradalmi" bűntettek, valamint az állam rendje és a közbiztonság ellen elkövetett "bűntettek" miatt indított bűnügyekben, másrészt pedig elbírálta a megyei bíróságok népbírósági tanácsa által hozott határozatok ellen bejelentett fellebbezéseket. A fond "h" állaga (1956-1960; 9,84 fm) foglalja magába a Népbírósági Tanács előtt elsőfokon indított perek iratait. Ez az állag tartalmazza a Nagy Imre miniszterelnök és társai, Déry Tibor és társai, Ádám György és társai, Kardos László és társai, Varga Domonkos és társai, B. Szabó István és társai, Erdős Péter és társai, Lőcsei Pál és társai, Pruha József és Földvári Rudolf ügyében 1957 után keletkezett operatív, vizsgálati és bírósági iratokat. A „g” állag ugyanezen tanács másodfokú iratait tartalmazza, amelyek a forradalom kevésbé ismert szereplőinek 1957-1960 között tárgyalt büntető ügyében keletkeztek (2,43 fm). Valamennyi irategyüttes az eredeti segédletek, illetve raktári jegyzék alapján kutatható.
A Legfőbb Államügyészség (XX-2; 21,90 fm) 1945-ben lépett a korábbi Koronaügyészség helyébe. 1953-ban szervezték át Legfőbb Ügyészséggé (XX-10), amelynek 601,10 fm terjedelmű, 1990-ig terjedő irategyüttese, mint ahogy a Népfőügyészség (XX-1; 1945-1950; 26,57 fm) iratai is, komoly forrásértékkel rendelkezik. Az iratokat az eredeti segédletek, illetve raktári jegyzékek alapján lehet kutatni.
A szocializmus 1949-1972 közötti időszakára, a gazdasági szervek közötti jogviták államigazgatási úton történő kezelésére, az igazságszolgáltatás speciális formájára tartalmaz adatokat a Központi Gazdasági Döntőbizottság (XX-6; 44,60 fm) irategyüttese, amely raktári jegyzék alapján kutatható.