Tartalomjegyzék:
Általános kérdések
1. Hogy jutok ki legkönnyebben az óbudai épületbe BKV-val? A Batthyány tértől a Gábor Dénes Főiskoláig közlekedő 260-as autóbusszal. Részletes térképet az Elérhetőségek menüpont alatt találhat.
2. Mi az eljárás, ha régi családi iratot akar az állampolgár levédetni? Mennyi időt vesz igénybe? A védetté nyilvánítási eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) kell kezdeményezni. A családi iratok ügyeivel Kőszeghy-Puska Ildikó műtárgyfelügyelő foglalkozik. Az eljárás során a KÖH kérésére a Magyar Országos Levéltár (MOL) szakértői megvizsgálják a benyújtott dokumentumokat, és 15 munkanapon belül javaslatot tesznek a védetté nyilvánításra. A KÖH a MOL szakvéleménye alapján 30-60 napon belül határozatot hoz a védettségről, mely újabb 15 napon belül jogerőre emelkedik. A védett dokumentumok meglétét, állapotát, őrzési körülményeit a hivatal munkatársa a MOL szakértőjének kíséretében alkalomszerűen ellenőrzi.
3. Mi az irattári folyóméter meghatározása? A levéltári szakkifejezések magyarázatát ide kattintva tekintheti meg.
- Kutatás
- Gyakorlati kérdések
1. Mennyi a beiratkozási díj a levéltárban? A MOL-ban állampolgárságra, foglalkozásra és életkorra való tekintet nélkül mindenki ingyenesen kutathat. A kutatási korlátozásokról a Kutatótermi szabályzat ad tájékoztatást.
2. Mennyibe kerül a kutatás a levéltárban? A MOL munkatársai hivatalból nem végeznek család- vagy helytörténeti kutatást. Készséggel adnak azonban tájékoztatást a levéltárban őrzött család- és helytörténeti vonatkozású iratanyag lelőhelyéről, jellegéről, vagy a kutatás módjáról. Ez a tájékoztatás teljesen ingyenes.
3. Mennyit kell várnom arra, hogy megkapjam a kikért iratokat? Ez a kért iratanyag jellegétől függ. Részletes tájékoztatást az Iratanyag-kikérés menüpont alatt talál.
4. Milyen okmányokra van szükség a beiratkozáshoz? A beiratkozáskor személyi igazolványát vagy útlevelét és lakcímkártyáját kell bemutatnia. A regisztráció alkalmával célszerű megadni telefonszámát vagy e-mail címét is annak érdekében, hogy a kutatóterem munkatársai szükség esetén egyszerűen és gyorsan felvehessék Önnel a kapcsolatot.
5. Amatőr kutató vagyok, és nagy gondom, hogy nem igen tudok eligazodni a levéltári szakzsargonban. Tudnának segíteni? A leggyakrabban használt levéltári szakkifejezések magyarázatát itt találja.
6. Az anyakönyvi adatbázisban megtaláltam a filmkodot (A 513-518). Kérdésem, hogy hogyan tehetem láthatóvá a listát? A MOL gyűjteményében őrzött anyakönyvi mikrofilmek interneten keresztül egyelőre nem kutathatóak. Az anyakönyvek adatbázisa a mikrofilmek kikérését segíti. A kutatást a levéltár Lángliliom utcai kutatótermében kell elvégezni. Ha Ön vidéken lakik, akkor a helyi levéltárban kérheti a kiválasztott mikrofilmek kölcsönzését. A kölcsönzés módjáról a következő (7. számú) kérdésre adott válaszban olvashat.
7. Anyakönyveket szeretnék kutatni. Hogyan kell kérni a kölcsönzést a helyi levéltárba? A mikrofilmek kölcsönzéséhez mindenekelőtt kutatóként regisztráltatnia kell magát a helyi levéltárban. Az Ön által meghatározott tekercsek kölcsönzését a helyi levéltárnak kell kérnie a MOL-tól. Egy alkalommal öt tekercs kölcsönözésére van lehetőség. A kölcsönzési határidő 30 nap, ami egy alkalommal további 30 napra meghosszabbítható. A MOL általában a beérkezéstől számított öt munkanapon belül teljesíti a kölcsönzési igényeket.
8. Mi az a Fond-X keresés és Fond-X listázás? Mit kell beírni oda? Mihez kell ez? A Fond-X a levéltári struktúrát jól ismerő, kifejezetten gyakorlott felhasználók számára alkalmas keresőprogram. Segítségével egy bizonyos levéltári irategyüttes alapadatait (törzsszám, cím, terjedelem), a levéltári struktúrában való elhelyezkedését lehet megállapítani. A mikrofilmes anyagra kidolgozott keresőrendszer megmutatja, hogy például egy adott egyházközség anyakönyveiről vannak-e mikrofilmek a MOL gyűjteményében.
A Fond-X keresés a keresett címnek, jelzetnek vagy szövegnek megfelelő rekordokat írja ki a levéltári struktúrának megfelelően ábrázolva. A keresési tartomány mezőbe egy magasabb szintű irategyüttest írhatunk be (pl. Helytartótanács, Szlovákia, Baranya), a keresett szöveg mezőhöz beírt szóra pedig az adott tartományon belül fog keresni a program (pl. Helytartótanács - egészség).
A Listázás funkció alkalmas egy irategyüttes egészének, vagy egy részének kilistázására, méghozzá több szempont szerint: a levéltári anyag címe, illetve jelzete alapján.
Ide kattintva egy hasonló tartalmú, egyszerűbben kezelhető adatbázist talál.
- Kutatási témák
A születés pontos időpontját csak a kórházi nyilvántartókönyvekben jegyezték fel. A szülőotthon iratanyagával kapcsolatban a területileg illetékes önkormányzati levéltár adhat tájékoztatást. A magyarországi levéltárak elérhetőségét itt találja .
2. Megfigyelési ügyek érdekelnének. Kutathatok Önöknél erre a témára? A megfigyelési ügyek iratait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrzi. Weboldalukon részletes tájékoztatást talál a kutatás feltételeiről, és letöltheti a kutatás megkezdése előtt kitöltendő nyomtatványokat is.
3. Keresem egy II. világháborúban eltűnt személy adatait. Kérem, segítsenek! Ebben a kérdésben a Hadtörténelmi Levéltártól kaphat segítséget.
4. A Földhivatalból Önökhöz irányítottak. Tulajdoni lapról szeretnék másolatot kérni. A MOL lakóingatlanokra vonatkozó telekkönyveket, tulajdoni lapokat nem őriz. Tulajdoni lappal kapcsolatos, valamint telekkönyvi kutatást az illetékes területi levéltárban lehet végezni. Az illetékes levélár címét a magyarországi levéltárak név- és címjegyzéke segítségével állapíthatja meg.
5. A 18. században betelepített németek adatait kutatom. Léteznek-e név szerinti listák a betelepült családokról? A MOL iratanyagában elsősorban az 1749-1785 közötti időszakban végrehajtott kamarai – uralkodói – telepítésekre vonatkozóan vannak adatok. A magánföldesúri telepítésekre a családi levéltárakban fellelhető telepítési szerződések szolgálhatnak forrásul, az egyházi testületek által benépesített helyek telepeslistáit az egyházi magánlevéltárakban – püspöki és székeskáptalani levéltárakban – érdemes keresni. A telepítésekkel kapcsolatban a Családtörténet menüpont alatt találhat részletesebb tájékoztatást.
6. Egykor Magyarországhoz tartozó, ma Románia területén fekvő ingatlan tulajdoni lapját keresem. Hol és hogyan találhatnám meg? A Magyar Országos Levéltár sem a mai országhatárokon kívül fekvő települések telekkönyveit, sem a telekkönyvek másolatait, sem egyéb földhivatali iratokat vagy az adott területen működött járásbíróságok vagy törvényszékek dokumentumait nem őrzi. Az azonban nem kizárt, hogy valamely földbirtok adásvételével vagy kisajátításával kapcsolatban keletkeztek olyan ügyiratok vagy nyilvántartások, melyek a szakminisztérium – például a Földművelésügyi Minisztérium – Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagában fellelhetőek. Így tehát – ha közvetett módon is – igen alapos személyes kutatással esetleg találhat adatot az Ön által keresett földbirtokra. A kutatás eredményes lefolytatásához a következő adatokra van szükség: Mely településen volt az ingatlan? Kik voltak a tulajdonosai? Mettől meddig volt a birtokukban az ingatlan? Mi volt az ingatlan helyrajzi száma? A kutatás módjáról a Kutatás/Általános ismertetés menüpont alatt tájékozódhat. A levéltári kutatást azonban mindenképpen a területileg illetékes levéltárakban érdemes megkezdeni, mert ezek őrzik az ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó járásbírósági és törvényszéki iratokat.
7. Egy 19. századi iparengedélyt keresek. Hol érdemes a kutatást elkezdeni? Az iparengedélyek megadásával, az iparlajstrom elkészítésével, valamint az iparosok között felmerült vitás kérdések rendezésével foglalkozó ipartestületek hatáskörét az 1884. évi ipartörvény VII. fejezete határozta meg. Eszerint az elsőfokú iparhatóságot a községekben a szolgabíró, a rendezett tanácsú városokban a városi tanács, a törvényhatósági jogú városokban a rendőrkapitány, Budapesten pedig a kerületi elöljáróság alkotta. Az ipartestületi ügyek másodfokon a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartoztak. Az iparengedélyeket az elsőfokú hatóságnál érdemes keresni, melyek iratanyaga a területi (megyei/városi) levéltárban található. A területi levéltárak elérhetőségét illetően a Magyarországi levéltárak vagy a Nemzetközi levéltári kapcsolatok menüpont alatt tájékozódhat.
8. Hol találhatom meg a dualizmus kori bírósági anyagokat? A telekkönyvi ügyekben telekkönyvi hatóságként is eljáró járásbíróságok, a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák iratait a területileg illetékes megyei levéltárak őrzik. A törvényszékek általában a megyeszékhelyeken, nagyobb vármegyékben a megyeszékhely mellett a megye jelentősebb városaiban működtek. 1890-ben az addigi pesti és marosvásárhelyi ítélőtábla helyett 11 ítélőtáblát állítottak fel Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhellyel, és meghatározták, hogy mely törvényszékek mely ítélőtáblához tartoznak. A dualizmus időszakában a legfelsőbb bíróság az ország egész területére kiterjedő illetékességgel bíró Kúria volt. Tisztán fellebbviteli fórumként működött, csak olyan ügyeket tárgyalt, amelyekben az ítélőtáblák valamelyike másodfokon már ítélkezett. A Kúria teljes iratanyagát a MOL őrizte, az iratok nagy része azonban az 1956-os tűzvész során megsemmisült. Az említett rendes bíróságok mellett működtek külön bíróságok is. Ilyen volt például a Hatásköri, a Közigazgatási és a Szabadalmi Bíróság. Ezeknek a bíróságoknak megmaradt anyaga ugyancsak intézményünkben található. A katonai bíróságok irataival kapcsolatban a Hadtörténelmi Levéltár adhat felvilágosítást.
9. Elveszett szakmunkás bizonyítvány másolatát a MOL- tól lehet - e megkérni? A Magyar Országos Levéltár ilyen jellegű dokumentumokat nem őriz. A bizonyítványról az iskola vagy annak jogutódja adhat tájékoztatást és másolatot. Ha 15 évnél régebbi okmányt keres, akkor a területileg illetékes levéltárhoz kell fordulnia. A levéltárak címjegyzékét ide kattintva tekintheti meg.
10. Dédnagyanyám az 1900-as évek elején cseléd volt, valahol Budapesten. A cselédkönyvét szeretném megtalálni. Hol, és hogyan próbáljam? A MOL iratanyagában csak azoknak a cselédkönyve található meg a K 184 – Földművelésügyi Minisztérium – Általános iratok – 62-63. tétel jelzet alatt, akik állami mezőgazdasági birtokokon dolgoztak. Ha a saját "családi archivumában" nincsen meg az irat, akkor sajnos meglehetősen kevés az esélye annak, hogy közlevéltárban sikerül felkutatni. A helytörténeti gyűjtemények őrizhetnek esetleg ilyen jellegű dokumentumokat. Ide kattintva néhány budapesti helytörténeti gyűjtemény elérhetőségét találja. További címekért látogassa meg a magyarországi múzeumok közös honlapját.
11. Előfordulhat olyan, hogy nem található, mert például a levéltárba érkezés előtt elkeveredett egy 1982-es szakmunkás bizonyítvány? A közlevéltárak olyan történeti értékű iratokat vesznek át és őriznek, melyeknek az a rendeltetésük, hogy az iratot létrehozó szerv – ebben az esetben az iskola – irattárában maradjanak. A szakmunkás bizonyítvány ezzel szemben olyan irat, mely nem marad az iskolában, mert az a rendeltetése, hogy birtokosa saját iratai között őrizze. Az iskola irattárában őrzik azonban a tanuló törzslapját, melyen a tanuló valamennyi adatát rögzíteni kell. Ezek a jegyzőkönyvek a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 MKM. számú rendelet alapján nem selejtezhetőek, ezért vagy az iskolánál, vagy a területileg illetékes levéltárban keresendők. A magyarországi levéltárak elérhetőségéről ide kattintva tájékozódhat.
12. Dédnagyapám államosítás előtti cégéről szeretnék többet megtudni, mi ennek a módja? Az országos jelentőségű ipari, kereskedelmi, közlekedési és mezőgazdasági vállalatok, valamint pénzintézetek, biztosítóintézetek, szövetkezetek, gazdasági érdekképviseleti szervek iratanyagát a Gazdasági Levéltárban őrzi a Magyar Országos Levéltár IV. Gazdasági Szervek Főosztálya. A kisebb cégek felszámolását általában a Pénzintézeti Központ végezte, melynek iratanyaga jelenleg a VI. Gazdasági Kormányszervek Főosztálya gyűjteményében található. Az Ön által keresett cégre vonatkozó iratok meglétéről részletes tájékoztatást kaphat, ha a levéltár központi e-mail címére küldött levélben közli a cég nevét és az Ön által ismert egyéb adatokat.
Ha a kutatás a MOL iratanyagában nem vezet eredményre, akkor a területileg illetékes levéltár adhat segítséget. A területi levéltárak elérhetőségéről ide kattintva tájékozódhat.13. Arra lennék kíváncsi, hogy az 1944-48 közötti pártdokumentumok közül az SZDP és MKP iratai kutathatók-e és melyik épületben? Az SZDP és az MKP iratait a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár őrzi. A kutatás lehetőségeiről a levéltár honlapján tájékozódhat.
14. A nyugdijam intézéséhez szeretném megtudni, évekre lebontva, hogy mennyi a szolgálati évem. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végzi. Az igazgatóság honlapjának Gyakori kérdések rovatában tájékozódhat arról, hogy milyen módon történik az ügyintézés, és milyen szabályok szerint határozzák meg a nyugdíj összegét.
- Iratanyag
1. 1895 utáni anyakönyvek vannak-e és kutathatók-e a MOL mikrofilm-gyűjteményében? A MOL anyakönyvi mikrofilm-gyűjteménye elsősorban az 1895. október 1-je előtt készült felekezeti anyaköyveket tartalmazza. Esetlegesen vannak állami anyakönyvek a gyűjteményben, ezek kutatása a Levéltári törvényben maghatározott kutatási korlátozások figyelembevételével lehetséges. Részletes információért forduljon az óbudai kutatótermünkhöz. Az állami anyakönyvek kutatása általában a területi levéltárakban történhet.
2. Melyik az a legkorábbi eredeti dokumentum, amit a Magyar Országos Levéltárban őriznek? A MOL-ban őrzött legrégibb dokumentum a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele. A levéltárnak ez a féltett kincse 2009 őszén, kiadásának kilencszázadik évfordulója alkalmából néhány héten át eredetiben is megtekinthető lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban nyíló, "Királylányok messze földről – Nők a hatalom árnyékában (Katalán-magyar kapcsolatok a középkorban)" című időszaki kiállításon.
3. Azt tapasztaltam, hogy az 1715. évi országos összeírás anyagából bizonyos megyék hiányoznak. Miért? Az összeírás hatálya Magyarország polgári közigazgatás alá eső területeire terjedt csak ki, nem vonatkozott Erdélyre, Horvát-Szlavónországra, a török fennhatóság alatt álló Temesközre, valamint Bács-Bodrog, Csongrád, Csanád és Arad megye katonai kormányzat alatt álló részeire. Ezekről a területekről 1715-ben nem készült összeírás. Hiányzik továbbá Vas és Trencsén megye anyaga. Az e két megyéről elkészült összeírás füzetei nem maradtak fenn.
Magyarországon 1844-ig a hivatalos nyelv a latin volt. Ezen a nyelven készültek el a 18. századi országos összeírások is. Az összeírásban szereplő keresztnevek ezért minden esetben latinul szerepelnek. Az adózók származását az összeírásban külön rovatban nem tüntették fel, a nemzetiségre a különböző (magyar, német, tót-rutén, szerb-horvát, oláh) eredetű vezetéknevek utalnak.
5. Az 1715-ös összeírás adatai között nem találom Veszprém megye adatállománya között Tihany adatait. Ott nem készült összeírás? A 18. századi közigazgatási határok nem egyeztek meg a maiakkal. A mai megyék határai szinte kivétel nélkül az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. A Tihanyt is magába foglaló Zala megye északkeleti részét is ekkor csatolták Zala megyétől Veszprém megyéhez. Tihany tehát 1950 előtt Zala megyei település volt, ezért Zala megye összeírásában keresendő.
6. Az 1715-ös összeírásban nem találok nemesekre vonatkozó adatokat. Miért? Az országos összeírás csak az adófizetők nevét tartalmazza. Ezért hiányoznak belőle az adómentességet élvező nemesek – kivéve a jobbágytelken gazdálkodó, úgynevezett taxás nemességet.
7. Fenn maradt-e és, ha igen, akkor megtalálható-e a MOL-ban az 1857. évi illetve az 1869. évi összeírás anyaga? Az 1857/58. évi népszámlálás német nyelvű összesítő íveit az Abszolutizmuskori levéltárban, az 1853 és 1860 között működött helytartósági osztályok iratanyagában őrzi a MOL. A népszámlálást kerületenként, azon belül megyénként, azon belül pedig járásonként végezték el, és külön írták össze a kerületben található városokat. Az összesítő ívek családneveket nem tartalmaznak. Az 1869. évi népszámlálás anyaga nem található meg a MOL iratanyagában, csak csak néhány város neveket ugyancsak nem tartalmazó összesítő ívei maradtak fenn.
8. Szent István digitalizált okleveleit keresem. Hol találom meg? Ide kattintva nyissa meg a középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisát. A keresőben a Keltezés sor végén kattintson az Index feliratú gombra.
A legördülő listából válassza ki az 1000 és 1038 közötti dátummal jelzett okleveleket. A kiválasztáshoz kattintson a kívánt sorra. Ha egyszerre több oklevelet is ki akar választani, nyomja le és tartsa lenyomva a Shift billentyűt, és a billentyűzeten található lefelé mutató nyillal haladjon a kívánt sorig.
Ha végzett a kiválasztással, nyomja meg a Beír gombot, és csukja be az Index ablakot. Ekkor a kiválasztott oklevelek dátuma bekerül a kereső Keltezés sorába.
Most nyomja meg a Keres gombot. A találati listában jobbra fent látja majd, hogy erre a keresőkérdésre 93 darab találat volt. A listában egy oldalon 20 találat jelenik meg. Az oldalak között a fejlécben található nyilakkal lapozhat.
Az egyes oklevelek adatlapját az aláhúzott sorszámra kattintva tudja megnézni. A táblázat második oszlopában az oklevelek jelzetét látja. Jelenleg a 38000-nél kisebb sorszámú oklevelek képe érhető el interneten, hamarosan azonban valamennyi – több, mint 100 ezer – dokumentum képe hozzáférhető lesz. Az adatlapon fent, középen található Képek feliratra kattintva tekintheti meg a dokumentumról készült fotókat. Ehhez valószínűleg szüksége lesz egy megfelelő képnézegető program telepítésére. Ezt a felugró ablak automatikusan felajánlja.
Végezetül: vegye figyelembe, hogy az adatbázisban található okleveleket kellő tudományos kritikával szabad csak felhasználni. Ehhez az Árpád-kori oklevelek 1001-1196. (Főszerk.: Győrffy György) című kötet nyújt segítséget.
9. Az 1853. évi anyakönyvi kivonatok találhatók a MOL-nál? Hogyan lehet ezt neten megkeresni? Anyakönyvi kivonat csak kivételesen, az okmány tulajdonosának történeti értéket képviselő irataival kerülhet egy közlevéltár iratanyagába. Az 1895 előtt keletkezett egyházi anyakönyvekről készült mikrofilmek a MOL Lángliliom utcai épületében kutathatók. A kutatás megkezdéséhez ide kattintva, az Anyakönyvek fejezetben talál segítséget.
10. Érdeklődöm, hogy az MDP titkársági üléseinek előterjesztései hozzáférhetőek-e valahol? Az MDP titkárságának iratanyagát a Digitarchiv adatbázisban tekintheti át. A programba belépve a balra látható Kereső feltételek dobozban, a Minden fond felirat mellett jobbra látható nyílra kattintva válassza ki az MDP jegyzőkönyvek nevű fondot, az ezt követően megjelenő Szervek című ablakban kattintson a nyílra, majd pedig a Titkárság sorra. Az ennek hatására megjelenő újabb ablakban válassza ki az Önt érdeklő jegyzőkönyve(ke)t, és kattintson jobbra látható, Szűkítő feltételek doboz alján elhelyezett Keresés gombra. Ha a találati lista kívánt sorára kattintva a bal oldalt megjelenő Adatforrás tételei ablakban az Önt érdeklő napirendi pontra kattint, a bejegyzést tartalmazó oldal teljes képernyőméretre nagyítható képét kapja találatként.
Az adatbázisban egyes szavakra is kereshet. Ebben az esetben a keresett szót a Szókeresés mezőbe kell beírni, a találati lista tételeit a fentihez hasonló módon tekintheti meg. Ha ezt a megoldást választja, a pontosabb eredmény érdekében célszerű kitölteni a szűkítő feltételek többi mezőjét is.11. Miért nem lehet hozzájutni az 1936-37-es névváltoztatási iratokhoz? Az 1913 utáni keletkezett névváltoztatási iratokat a Belügyminisztérium nem adta át a Magyar Országos Levéltárnak, ismereteink szerint azok most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium őrizetében vannak. A minisztérium ügyfélszolgálatának elérhetőségeit ide kattintva tekintheti meg.
- Családtörténet
1. A családfámat kutatom. Bármilyen segítségnek, tanácsnak örülnék, hogy hogyan fogjak hozzá. Mindenekelőtt gyűjtse össze a még fellelhető dokumentumokat - keresztleveleket, gyászjelentéseket, családi feljegyzéseket, fényképeket, szóbeli visszaemlékezéseket stb. - az idősebb családtagoktól. Ezeket az adatokat a Családi emlékezet honlapon rögzíteni is tudja. További kutatásához használja a honlapunkon található tájékoztatót.
2. Úgy tudom, hogy a levéltárban őrzik a családi irataimat, de nem tudom pontosan, hogy milyen számon. Hogyan tudnám megtalálni? Kérjen segítséget az Információs iroda munkatársaitól!
3. Vannak-e interneten kutatható adatok családfakészítéshez, ha igen, hogyan érhetők el? A MOL családtörténeti kutatáshoz felhasználható, névjegyzékeket is tartalmazó iratai közül jelenleg az 1715. évi országos összeírás anyaga érhető el interneten keresztül a Segédletek/Adatbázisok menüpont alatt. Az Arcanum Adatbázis Kft. és a MOL által közösen készített adatbázisban nemcsak az összeírás névanyaga, hanem a neveket tartalmazó oldalak képe is megtalálható. A levéltár honlapján keresztül hamarosan a kutatók rendelkezésére áll majd a 16-20. századi nemesítések, rangemelések és birtokadományozások adatait tartalmazó Királyi könyvek adatállománya, valamint az ahhoz kapcsolódó képanyag is. Arra törekszünk, hogy mielőbb hasonló formában hozzáférhető legyen az 1720. és 1828. évi országos összeírás, valamint az úrbéri összeírások névanyaga is. Családtörténeti kutatásaihoz további hasznos segítséget találhat például a családfakutatók információs oldalán.
4. Határon túli magyar vagyok és szeretném kutatni a családfámat. Hol kereshetek? A családkutatás technikáját, szakirodalmát és forrásait illetően a Családtörténeti kutatások menüpont alatt tájékozódhat. Amennyiben az Információs irodának címzett elektronikus levélben közli a családja történetére vonatkozóan Ön által eddig feltárt adatokat, harminc napon belül tájékoztatást kap arról, hogy a Magyar Országos Levéltár iratanyagában vannak-e vagy lehetnek-e Önt érdeklő adatok. A részletes kutatást a kapott tájékoztatás alapján Önnek személyesen vagy megbízottja útján kell elvégeznie. A hatékony munkát segítheti, ha az Iratanyag-kikérés menüpont alatt olvasható módon iratelőkészítést kér a megfelelő kutatóteremben.
Utólagos bejegyzésekkel rendszeresen csak a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve találkozunk az anyakönyvekben. A 19. század elején még csak kivételesen fordult elő, hogy az anyakönyvben utólag új – örökbefogadásra, házasságkötésre vagy halálozásra vonatkzozó – adatokat is rögzítettek. Az örökbefogadási ügyekkel az árveszékek foglalkoztak, melyek iratait a helyi levéltárakban találhatja meg. A magyarországi levéltárak címjegyzékét ide kattintva tekintheti meg.
6. Kaphatok-e segitséget családfakutatásban? Családtörténeti kutatásaihoz a honlap felső menüsorának Családtörténet menüpontjára kattintva talál segítséget. Itt nemcsak a családtörténeti és a levéltári kutatás módjáról, hanem a forrásokról és a szakirodalomról is részletesen tájékozódhat. A kutatómunkát azonban Önnek személyesen vagy megbízottja útján kell elvégeznie, mivel a MOL munkatársai erre hivatalból nem vállalkozhatnak. Amennyiben a honlapon található információkon kívül további segítségre van szüksége, kutatási témájára vonatkozó konkrét kérdését az info@mol.gov.hu címen teheti fel.
7. Az édesanyámat szeretném megtalálni akiről nem tudok semmi mást csak a lánykori nevét. Még azt sem tudom, mikor született. Édesanyja – és általában az állampolgár számára ismeretlen, egy generációval idősebb felmenők – személyi adatainak kutatása a Magyar Országos Levéltárban csak akkor lehetséges, ha olyan 1951 előtti örökbefogadási ügyről van szó, amit az árvaszék szakminisztériumi jóváhagyásra az Igazságügy Minisztérium elé terjesztett. Az ügyiratba való betekintésre a levéltári és az adatvédelmi törvény értelmében van lehetőség.
A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatáról és az általuk vállalt esetek köréről a szervezet honlapján tájékozódhat.
Személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A hivatal 1945-öt megelőző, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő időszakra vonatkozó "antik nyilvántartása" nem teljes, az ezekben az években keletkezett dokumentumok csak részlegesen találhatók meg benne.
Az Országos Széchenyi Könyvtár Gyászjelentés Gyűjteményéből készült adatbázis az 1840 és 1990 közötti időszakból körülbelül 459 000 gyászjelentés cédulát tartalmaz. A gyászjelentések között az ábécé szerint lehet kutatni.
- Szolgáltatás
1. Egy hete küldtem egy levelet a levéltárnak, és még mindig nem kaptam választ. Meddig kell várnom? A válaszadás végső határideje a levél (e-mail) beérkezésétől számított 30. nap, ugyanakkor a MOL munkatársai arra törekszenek, hogy a kívánt tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül megadják. Mivel egyes kérdések szakszerű és pontos megválaszolásához esetenként több levéltári nyilvántartás vagy segédlet áttekintésére, több levéltáros véleményének kikérésére is szükség van, általában legalább öt-tíz munkanapot kell várnia a válaszra. További észrevételeit vagy panaszát az Információs iroda címén vagy a +36 1 225 2843, +36 1 225 28 44 telefonszámon jelezheti.
2. Vidéken lakom, és sajnos személyesen nem tudom felkeresni a levéltárat. Mennyibe kerül, és hol kell megrendelni a családtörténeti kutatást? A MOL munkatársai csak tájékoztatást adnak a levéltárban található iratanyag lelőhelyéről, jellegéről és kutatásának módjáról, de hivatalból nem vállalkoznak a kutatás elvégzésére. Ezt a munkát Önnek vagy megbízottjának személyesen kell elvégezni. Az interneten számos családtörténeti kutatással foglalkozó magáncég ajánlata közül választhat.
3. Szeretnék másolatot rendelni bizonyos iratokról. Muszáj ehhez elmennem a levéltárba, vagy levélben is megtehetem ezt? Ha ismeri az iratanyag pontos levéltári jelzetét, az Információs iroda címén rendelheti meg a másolatokat. Ellenkező esetben mindenképpen ajánlott először a kutatóteremben átnézni a másoltatni kívánt iratanyagot, és személyesen kiválasztani azokat az oldalakat, melyekre valóban szüksége van.
4. Születésnapi újságcikk-gyűjteményt szeretnék rendelni. Mit kell tennem, és mennyibe kerül? Látogassa meg az Országos Széchényi Könyvtár Születésnapi újság vagy Születésnapi dvd oldalát, hogy az Önnek megfelelő szolgáltatást kiválaszthassa.
5. Nem kutatni szeretnék a levéltárban, hanem csak az épületet szeretném megnézni belülről. Lehetséges ez? Mennyibe kerül? A Bécsi kapu téri épület előzetes bejelentkezés után ingyenesen látogatható. A látogatás bejelentéséhez szükséges űrlap a Rólunk menüpont alatt található.
6. Hogyan lehet kölcsönözni a levéltár könyvtárából? A MOL könyvtárának állományát a regisztrált kutatók a könyvtár Bécsi kapu téri vagy Lángliliom utcai olvasótermében vagy a három kutatóterem valamelyikében használhatják. Magánszemély a könyveket nem kölcsönözheti.
7. Szeretném egyik kiadványukat megvásárolni. Hogyan tehetem meg? A levéltár kiadványait munkanapokon 9:00 és 13:00 óra között vásárolhatja meg a Bécsi kapu téri épületben, a földszint 20. számú szobában. Mivel néhány kiadványt külső raktárban tárolunk, célszerű előzetesen telefonon vagy e-mailben egyeztetni Molnár Dezsőnével az alábbi elérhetőségek valamelyikén: molnar.dezsone@mol.gov.hu, vagy (+36 1) 225 28 56
8. Lehet-e az anyakönyveket tartalmazó mikrofilmekről másolatot kérni cd -re vagy dvd-re? Az anyakönyvi mikrofilmekről a Lángliliom utcai kutatóteremben kihelyezett, kutatói használatra szánt filmszkennerrel Ön saját kezűleg készítheti el a kívánt másolatokat, melyeket a kutatószolgálat munkatársai cd-re vagy dvd-re írnak az Ön számára.
- Honlap
1. A megújult oldalukon nem találom az anyakönyvek keresésének lehetőségét. Hova tűnt ? Az anyakönyvek adatbázisát a Használat/Segédletek/Adatbázisok menüpont alatt találja.
A kutatási lehetőségekről az Elérhetőségek menüpont alatt, vagy a MOL kutatótermi szabályzatából (II. A kutatótermek működési rendje 8.§) tájékozódhat.
3. Nagyon zavaró, hogy a honlapjukon minden hétjegyű szám úgy jelenik meg, mintha telefonszám lenne. Nem tudnák ezt a hibát kiküszöbölni? A jelzett hibát a népszerű Skype program egyik bővítménye okozza. Ha megnyitja a Firefox böngészőt és a felső menüsorban található Eszközök menüben rákattint a Kiegészítők menüpontra, a listában talál egy Skype extension for Firefox nevű bővítmény, melyet a bal oldali gombbal letilthat, vagy akár el is távolíthat, megszüntetve ezzel a problémát.
4. Interneten el szeretném érni Bakács István: Iratok Pest megye. történetéhez című digitális könyvét. Hogyan lehetséges? A honlap Használat / Kiadványok / Digitális könyvállomány menüpont alatt található keresőben a Bakács István: Iratok Pest megye történetére keresőkérdésre kapott 32 találat mindegyike szakirodalmi hivatkozás a szerző oklevélregesztákat tartalmazó művére. Maga a mű digitális kiadványként nem érhető el a MOL honlapján. A Középkori magyarországi oklevelek adatbázisa azonban többek között a Bakács István által készített regeszták szövegét is tartalmazza.
5. Hogyan tudom a Családi emlékezet honlapon elkészített családfámat kinyomtatni, ill. elküldeni a családtagomnak? Lépjen be saját profiloldalára és jelenítse meg saját adatlapját (vagy bárki más családtagét, akitől kezdve időben visszafelé meg szeretné jeleníteni a családfát). Ekkor kattintson az adatlap jobb oldalán található Családtörténet kép gombra. Ennek segítségével a program - külön internetes ablakban - megjeleníti Önnek a családfát (png formátumú képként).
Ha jobb egérgombbal az így generált képre kattint, akkor a Kép mentése más néven elnevezésű alkalmazással a képet számítógépe tetszőleges mappájába mentheti, és onnan bármikor kinyomtathatja ugyanúgy, ahogy más képeket szokás. A nyomtatáskor egyedül arra kell figyelni, hogy a generált kép nem szokványos A4-es, vagy A3-as formátumú, tehát a nyomtató valószínűleg több oldalra fogja kinyomtatni a kép részleteit.6. Miért nem lehet elérni a MOL-Arcanum közös adatbázisában az 1715. összeírásokat? Az 1715. évi összeírás régi változatát ide kattintva érheti el. Az új változat készítése folyamatban van, a többi Arcanum adatbázishoz hasonlóan a MOL és az Arcanum közös adatbázisai link alá kerül majd.
- Szakmai kérdések
1. Közoktatási intézményben a közalkalmazott személyi anyagát a jogviszony megszűnése után hány évig kell megőrizni? A dolgozó kérésére ki lehet adni az iratokat? A közoktatási intézmények alkalmazottai személyi anyagának kezelését a 11/1994. MKM számú rendelet szabályozza. Ennek melléklete szerint az intézmények kötelesek 50 évig helyben megőrizni az iratokat.
2. A gazdálkodó szervezetek közül melyeknek és milyen típusú bizonylatait, iratait kell kötelező jelleggel Önöknél elhelyezni? Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy az adott szervezet mely közlevéltár illetékességi körébe tartozik. Ebben a Levéltári Törvény (1995. évi LXVI törvény) 14.§-a (A közlevéltárak és illetékességük, valamint gyűjtókörük) nyújt segítséget.
Az állami tulajdonú jogelőddel nem rendelkező gazdasági szervezetek iratanyagának megőrzéséről a törvény 32-34.§-a (A maradandó értékű magániratok védelme) rendelkezik. Az iratkezelési szabályok kialakítása, az iratok selejtezhetőségének, illetve a maradandó értékűnek ítélt iratok megőrzésének szabályozása ebben az esetben az adott szerv érdeke és feladata. Az iratkezelési szabályzat és az irattári terv elkészítésében a szervezet kérésére az illetékes közlevéltár nyújt segítséget, mely azután az elkészült szabályzatot véleményezi, és a keletkezéstől számított 15 év elteltével átveszi a maradandó értékű iratokat.
A közfeladatot ellátó szervek iratkezeléséről a törvény 9-12.§-ában (A közirat) esik szó. Ebben az esetben is az illetékes közlevéltár végzi az iratkezelés ellenőrzését, illetve a maradandó értékű iratok átvételét.
Új kérdés