Levéltár-tudományi szakkönyvtár

A Magyar Országos Levéltár könyvtára az intézmény újjászervezésével egy időben, 1875-ben jött létre. Könyvállományát 1883/1884-ben rendezték először praktikus szempontok szerint. Egymástól elkülönülő két része a hivatalos kiadványokból álló ún. nagy könyvtár és a vásárolt anyagból létrehozott kézi könyvtár volt. Az állományhoz cédula (nyilvántartó) katalógus tartozott.

Az 1910. évi kézikönyvtári rendezés során a könyveket formátumok szerint csoportosították (fólió, negyedrét, nyolcadrét), a térképeket szekrénybe zárták, (tulajdon) bélyegzőt vásároltak, és ezen állományról törzsnaplót fektettek fel.

1924/1925-ben költözött a könyvtár jelenlegi helyére. Ekkor lehetőség nyílott arra, hogy a korábban egymástól elkülönített állományrészeket egységesítsék. Az ún. nagy könyvtár a kézikönyvtárba olvadt, és ezzel kialakultak a jelenlegi struktúra alapjai. A szóban forgó törzsnapló 1951-ig leltárként szolgált.  Az állomány gyarapodásával a törzsnapló rovatai egyre kaotikusabbá váltak. 1951 és 1953 között azután a személyzet formátumok szerinti, szabványos leltárba vette az akkori állományt, formátumonként futószámos jelzettel (numerus currens). Azóta a leltárkönyvek vezetése folyamatos.

Az újraleltározással párhuzamosan folyt az állomány újrakatalogizálása. Egyszerre három katalógus is épült: szerzői, földrajzi és kézikönyvtári. Ez utóbbi a szakkatalógus pótlására volt hivatott. Mindhárom betűrendbe sorolt, a földrajzi azonban a Magyarország rendszón belül még az ETO szakrendszer szerint tagolt. Ezek a katalógusok ma is használatosak.

Az MOLK már a húszas években csatlakozott országos könyvtári munkálatokhoz. Adatokat szolgáltatott a külföldi folyóiratok címjegyzékének és a külföldi könyvek központi katalógusának. 1931-ben összeállította a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású anyagról szóló ismertetések rendszerező bibliográfiáját. 1952-ben feladata lett a levéltári bibliográfia készítése. A kezdeti nagy lendületet hamarosan megtorpanás követte, majd 1960-tól ismét folytatódott a munka, a magyar levéltári irodalom teljes, illetőleg a külföldi levéltári irodalom cikkbibliográfiájának összeállításával. Előbbi a Levéltári Közleményekben rendszeresen megjelenik, utóbbi szakkatalógusba szerkesztve érhető el. Mindkét bibliográfia a könyvtári állományra alapozott.

1951 nyarán létesített először az intézmény önálló könyvtárosi állást. Korábban egy-egy levéltári tisztviselő kapott megbízást - egyéb feladatai mellett - könyvtári feladatok ellátására. 1959-ben már három kinevezett tudományos dolgozóval üzemelt az MOLK. Később az egyik tudományos dolgozót raktárkezelő váltotta fel.

Az MOLK évtizedeken át (1956-1992) a hazai levéltári szakkönyvtárak hálózatában központi szerepet játszott: "felügyelte" a megyei levéltárak könyvtári munkáját, hálózati címnyilvántartást vezetett, statisztikai jelentéseket állított össze. Ez a feladatköre 1992-ben megszűnt.

A fiókkönyvtár könyvállományának alapja az 1970 és 1992 között működött Új Magyar Központi Levéltár könyvtárának állománya, amely 1998-ban költözött Óbudára. A 17 ezer kötet főként 1945. utáni történelem (szocialista irodalom) és gazdaságtörténet.

A könyvtárat helyben olvasással használhatják azok, akik a Magyar Országos Levéltár által kiállított, érvényes kutatási engedéllyel rendelkeznek. Természetes személy (kutató) könyvet még kivételes esetben sem kölcsönözhet.

Az olvasóterem szűkössége miatt levéltári kutatóteremben is használhatók könyvek, ami megkönnyíti a levéltári anyag kutatását. A Fiókkönyvtár olvasótermében a hely elegendő olvasásra, kutatásra.

2001-ben kezdődött el az elektronikus katalogizálás, Corvina integrált könyvtári rendszerben. Ettől az időtől az új dokumentumok feldolgozása mellett visszamenőleg is folyik az állomány elektronikus feldolgozása. 2009-ben megjelent a könyvtár katalógusa az Interneten, ahol ma már a teljes állománynak 85%-a olvasható.

2008-tól a beszerzés, 2009-től a kölcsönzés is a Corvina program moduljaival történik, vonalkódos azonosítással. Ez új használati szabályzat életbe léptetését tette szükségessé, hozzáfűzve a muzeális könyvek használati szabályait.

2008-ban indult a hírlevél, amely havonként jelenik meg hírekkel, szemlével és gyarapodási jegyzékkel.

2008. júniusától a Könyvtár is részt vesz az Intézmény közművelődési tevékenységében.

A két könyvtárban 130 ezer kötet könyv és 700 elektronikus dokumentum található. Gyarapodásának módja ma is legnagyobb részben ajándék, kisebb részben vásárlás és kiadványcsere. 

Jelneleg 3 könyvtáros dolgozik a központi és a fiókkönyvtárban.

Készítette: Konrád Aranka, könyvtárvezető