1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján - melyet a spanyolországi Granadában tartottak 1985. október 3-án - Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a "Nyitott Kapuk Napját".

A granadai ülés után az Európa Tanács lépéseket tett a mozgalom beindítására. A különböző kezdeményezéseket összefogta, ezáltal is erősítve a köztük lévő kohéziót és a mozgalom nemzetközi jellegét. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat. Az esemény megszervezésének és gyakorlati végrehajtásának felelősségét egy nemzetközi koordinációs irodára bízta. Ezt a központi szervezési feladatot 1991-től 1994-ig a hollandiai székhelyű Stichting Open Monumentendag végezte, majd 1994-ben átvette a belga King Baudouin Foundation. 2001-től a portugál Centro Nacional de Cultura végzi a koordinációs teendőket.

Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára - amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: "Európa, közös örökségünk" - az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 48 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.

Az esemény megvalósítását minden országban nemzeti koordinátorok fogják össze, akiknek a munkáját rendszerint helyi szervezők, aktivisták, civil szervezetek képviselői segítik. Ezek a támogatók a műemlékvédelem, a helytörténet, az építészet, a közművelődés és az idegenforgalom területét képviselik. A nemzeti koordinátorok minden évben találkoznak az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban, hogy elmondják szervezési tapasztalataikat, javaslataikat, ezzel is segítve egymást a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében.

A rendezvény hagyományosan minden év szeptemberének elején nemzetközi megnyitó ünnepséggel kezdődik, mely az esemény összeurópai jellegének és európai szellemiségének hangsúlyozása érdekében a csatlakozott országok, az Európa Tanács, valamint az Európai Unió képviselőinek részvételével zajlik. A megnyitónak minden évben más ország ad otthont (pl. 2003-ban az írországi Dublin, 2004-ben pedig a spanyolországi Barcelona). Az esemény rangjához méltó módon az Európa Tanács, a fogadó ország és helyszín magas rangú tisztségviselőkkel képviselteti magát az ünnepségen. Az összeurópai megnyitó után az egyes országok - így Magyarország is - saját megnyitó ünnepségeket szerveznek, melyekkel minden, a rendezvényhez csatlakozó országban kezdetét veszi az Európai Örökség Napok hétvégéje.

Az 1984-ben megfogalmazott gondolat - hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára - az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:

Az a cél tehát, hogy a rendezvény egyfajta mozgósító akció legyen, mely a polgárokban erősíti a kulturális örökség megóvásának igényét. Egy kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is.

Az Európai Örökség Napok fontos szerepet játszik az európai identitástudat kialakításában, nemcsak kulturális, hanem szociális, politikai és gazdasági értelemben is. Köszönhetően legalább részben a közös örökség felfedezésének, Európát egyfajta gyűjtőhelynek lehet nevezni, amelyet a kölcsönös megbecsülés, megértés és a másság elfogadása jellemez.

Forrás: a rendezvény hivatalos honlapja

A Magyar Országos Levéltár 1994 óta vesz részt a rendezvényen, melyet Magyarországon kezdetben Európai Örökség Napok néven a Lechner Ödön alapítvány szervezett.