U szekció – 1526 utáni dokumentumok – Mohács Utáni Fényképgyűjtemény

1527–20. század; 42 841 db nagyítás

A szekció anyagát a Magyar Tudományos Akadémia történeti földrajzi munkaközössége állította össze. Az 1930-as években Csánki Dezső irányításával kezdődött el a Felvidéken a történeti földrajzi és a helytörténeti feldolgozás szempontjából számba jövő oklevelek és iratok feltárása. A hosszan tartó másolási munkát kívánták kiváltani azzal, hogy a kiválasztott anyagot lefényképezték, és idehaza a feldolgozó munkához a képeket kinagyították. E nagyítások levéltárba helyezése képezte a Fényképgyűjtemény magját. A későbbiek során a különböző kutatási témákhoz készítettek felvételekkel, illetve nagyításokat különböző magyarországi és nem magyarországi levéltárakban található, valamint vásárlás és ajándékozás révén bekerülő képekkel gyarapodott, és gyarapszik ma is a gyűjtemény. Az 1970-es évektől a kutatási igényekhez alkalmazkodó gyarapodás mellett elsődleges szerepet kapott az a szisztematikus gyűjteményépítés, amely az 1526 előtti, nem a Magyar Országos Levéltárban található magyar vonatkozású oklevelek nagyításainak minél teljesebb sorozatának kialakítása érdekében folyt. Ekkor a gyarapítási munka mellett a Fényképtár korábban kialakult sorozataiból is kiemelték az 1526 előtti nagyításokat, és áthelyezték az ún. Oklevélkataszterbe, ahol U 401 a sorozat kezdő törzsszáma. A szekciónak erről a folyamatosan növekvő gyűjteményéről, a magyar történelem Mohács előtti történetének forrásáról korábban már szó volt.

A szekció többi, Mohács utáni sorozatait az eredeti iratanyag őrzőhelye szerint helyezték el. Több speciális sorozat külön figyelmet érdemel. Ilyen például Tasnádi Nagy Gyula fakszimilegyűjteménye, vagy a korábban a Magyar Országos Levéltárban őrzött, de elpusztult családi levéltárak Mohács utáni iratainak nagyításai (sajnos csak az elpusztult iratanyag töredékéről volt felvétel). Speciális az az 1065 darabból álló gyűjtemény, amely a Magyar Országos Levéltár X szekciójában (Filmtár) őrzött üveglemezekről készült nagyításokból áll. E sorozatban magánosoknál őrzött dokumentumokról a század elején készült felvételek találhatók.

A gyűjtemény rendkívül sokrétű, gazdag forrása a történetírásnak, de mint kialakulása jelzi, általában egy-egy kutatómunkához készült válogatás, így elsősorban idézett források további információtartalmának kiaknázásához segít hozzá, valamint a vásárolt vagy ajándékba kapott nagyítások esetében, a magánkézben lévő források feldolgozását teszi lehetővé.

A dokumentumokról az 1956-ban megjelent alapleltár óta újabb nyomtatott segédlet nem készült. Az elmúlt évtizedek rendezési és gyarapodási munkálatai miatt ez a segédlet már nem használható. A megújult szekcióról a levéltár fond- és állagjegyzéke ad teljes képet.