XVIII. fondfőcsoport - Az államhatalom felső szervei 1945
1944–1980; 293.66 fm
Kiemelt fontosságú, de terjedelmét tekintve igen szerény a törvényhozás által keletkeztetett és levéltárba került irategyüttes. Az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult, majd 1945. április 2-án budapesti, június 14-én dunántúli képviselőkkel is kiegészült Ideiglenes Nemzetgyűlés csak 1944. december 21-22-én, illetve 1945. szeptember 5. és 13. között ülésezett. A XVIII-3 jelzetű és 1944-1945 évkörű fond az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének apparátusára vonatkozó és az egyes bizottságok által létrehozott iratokat tartalmazza. Az anyag az 1956. évi levéltári tűz miatt nagyon töredékes. Az iratok kutatása igen egyszerű, mivel összterjedelmük nem haladja meg a 0,29 fm-t.
A Nemzetgyűlés (XVIII-1) iratai 1,68 fm-t tesznek ki. Az 1945. november 4-ei illetve az 1947. augusztus 31-ei általános választások közötti időszakban működött testület iratanyaga igen hiányos, ennek ellenére a korszak koalíciós viszonyainak, politikai küzdelmeinek nélkülözhetetlen forrásbázisa. Iktatott iratokat, bizottsági jegyzőkönyveket és a képviselő-választással kapcsolatos nyilvántartást tartalmaz. Kutatni az anyaghoz tartozó iktató- és mutatókönyv, illetve a raktári jegyzék alapján lehet. 2010-ben bekerült az Országos Levéltárba az 1945-1947. évi jegyzőkönyv is.
Az Országgyűlés 1947-1990 közötti irategyüttese (XVIII-6), amely 53,20 fm terjedelmű, csak töredékesen tükrözi a korszak törvényhozásának munkáját. Általános iratai (1947-1962) a törvények előkészítésével, az egyes bizottságok jelentéseivel, a képviselők különböző ügyeivel kapcsolatosak. Ezen kívül bizottsági jegyzőkönyvek, választási iratok, képviselői nyilvántartások, valamint az Országgyűlés elnökeinek és alelnökeinek iratai alkotják a fondot. Az Országgyűlés tisztviselői által keletkeztetett és fennmaradt iratanyagok, továbbá az általános iratok raktári jegyzék alapján, egyenkénti átnézéssel kutathatóak. 1997-ben vette át a MOL az 1949-1988 között keletkezett, rövidített, hitelesített országgyűlési jegyzőkönyveket, amelyekkel egybekötve, hiteles pecséttel lezárva kezelték a törvények eredeti példányait is, ezért az említett országgyűlési iratokat az I. osztály őrzi. Az iratok jelzete: N 45 törzsszám, Ladula H. Privilegia recte articuli c. fond, Series A - Fasciculus 4/b.: Az 1949-1988 közötti rövidített jegyzőkönyvek
A törvényhozás – Ideiglenes Nemzetgyűlés, Nemzetgyűlés, Országgyűlés – Politikai Bizottságát (XVIII-5) 1944. december 22-én a Kormány kijelölése céljából hozták létre. A testület, amelynek 1,44 fm irata került a levéltárba, 1944 decemberétől 1949 augusztusáig működött, s közben 1944. december 23. és 1945. szeptember 5. között az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyettesítő szerve is volt. Működésének elején kiépítette a parlamenti bizottságokat, döntött a nemzeti ellenállási mozgalomban kimagasló érdemeket szerzett személyek földbirtokainak 300 katasztrális holdig történő mentesítéséről, és részt vett a törvényalkotói munka előkészítésében. Ellenőrizte a Kormány munkáját, s utólagos normaellenőrzést végzett felhatalmazási törvények alapján kiadott miniszterelnöki rendeletekkel kapcsolatosan. Az iratanyag a bizottság üléseinek jegyzőkönyveit és a földbirtokrendezéssel kapcsolatos iratokat foglalja magában. A jegyzőkönyvek időrendben, a földbirtokrendezéssel kapcsolatos iratok az iktatószámok évenként növekvő rendjében találhatóak. A törvényalkotással kapcsolatos anyagok időrendben vannak elhelyezve. A jegyzőkönyvekhez napirendi pontok szerinti jegyzék készült, ami alapján azok kutathatóak. A földbirtokügyeket iktatófüzet segítségével, a többi iratot egyenkénti átnézéssel lehet kutatni.
A Nemzeti Főtanács (XVIII-4) 1945-1946 közötti iratai igen csekély terjedelműek (0,24 fm). A szerv az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 59/1945. Eln. rendelete alapján, 1945. április 17-én jött létre, s az államfői hatalom rendezéséig – 1946 februárjáig – az államfőt megillető ügyekben járt el. Kinevezési jogokat gyakorolt, kegyelmezési ügyekben döntött, nyugellátásokról és egyes diplomáciai ügyekben határozott. Az iratokhoz darabszintű jegyzék, a testület ülésjegyzőkönyveihez napirendi jegyzék készült.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának (XVIII-2) 1950 és 1970 közötti irataiból 117,61 fm került levéltári kezelésbe. Az 1949. évi XX. törvény, a népköztársasági alkotmány rendelkezései alapján jött létre. Az Országgyűlés saját tagjai közül választotta meg a 21 tagú testületet, amelynek négy tisztségviselője volt: elnöke, két elnökhelyettese és titkára. A NET államfői jogokat gyakorolt, és ellátta az Országgyűlés helyettesítését annak ülései (ülésszakai) között. A feladatkörében keletkezett iratok közül különösen jelentős a testületi ülések jegyzőkönyveinek, valamint az állami kitüntetések névmutató kartonjainak forrásértéke. A tanácsok felügyeletével kapcsolatos iratok a testület titkárságán kialakított rendben és nem teljességükben kerültek a levéltárba. Ezen irategyüttesben találhatóak tanácsi jelentések és határozatok; tanácsi választásra vonatkozó iratok, tanácsrendeletek, tanácsi testületek ülésjegyzőkönyvei és a tanácsrendszerre vonatkozó statisztikák. Az anyagok a raktári jegyzék alapján kutathatók.
