A problémával ismerkedőknek bátran ajánlhatjuk a University of Michigan honlapján elérhető gyors áttekintést, amely szakszerűen, de érthetően vezet be a problémába és tárja az olvasó elé a lehetséges stratégiát és az egyetemlegesen elfogadott megoldásokat. Fél óra alatt a teljes anyag elolvasható, de haladók szelektíven is olvashatják. 

Az egész területnek egy alapvető, kiinduló, kultikus írása a holland Jeff Rothenberg 1999-es cikke, amely átfogóan írja le a problémát, de végletesen elfogult az emulációs stratégia mellett, ezért érdemes együtt olvasni David Bearman gyors és határozott kritikájával.

Az elektronikus iratok archiválása tekintetében a legteljesebb, kereshető bibliográfia adatbázist az Ausztrál Nemzeti Levéltár PADI projekt hozta létre és tartja fenn. Itt lényegében minden megtalálható, ami az elektronikus iratokkal, iratkezeléssel, levéltári, könyvtári használattal összefüggően elérhető. A keresés és böngészés mellett a fórum lehetőséget biztosít a véleménycserére is. http://www.nla.gov.au/padi/about.html

A kezdetekről (1970-1999) ad értékes válogatást Michael Day bibliográfiája 2000-ből, a dolgok természete, hogy a linkek nagy része elavult. http://homes.ukoln.ac.uk/~lismd/preservation.html

A D-Lib Magazine http://www.dlib.org/ fő profilja az elektronikus archiválás, mindig aktuális és jó kereső tartozik hozzá.

Az egyes szakterületekről léteznek speciális bibliográfiák, a szabálykövetőknek így hasznos a szabványok újabb áttekintése: http://www.collectionscouncil.com.au/Portals/0/Digital%20standards%20bibliography,%20Version%202.0,%20Exposure%20Draft,%2018%20Nov.pdf, a technológiai szabványok mellőzésével.

A webarchívumokról a Technische Universitat Wien szájtja ugyan sok dokumentumot szervez egybe, de csak 2005-ig. http://www.ifs.tuwien.ac.at/~aola/links/WebArchiving.html