I világháború emlékév

Merényletterv Tisza István ellen 1916 nyarán

Tisza István (1861-1918) politikai pályáját rajongás és gyűlölet övezte, de ő mindig a maga útját járta, eszméibe, tetteibe vetett, kálvinista küldetéstudaton alapuló hite vezette. A „csóvás ember" pontosan és mindenki másnál korábban érzékelte, hogy a küszöbön álló háború élethalál-harc lesz, nem csupán a Monarchia, de a történeti Magyarország számára is.

Hazafiatlansági vád Czeglédy Antal tanító ellen

Czeglédy Antal rákospalotai községi elemi népiskolai tanító 1914. július 7. és augusztus 7. között, tehát éppen az első világháború kirobbanásának idején, részben tanulmányi céllal, részben pedig egy „rokonsági ügy" tisztázása végett Párizsban, illetve Dél-Franciaországban tartózkodott. Lehetőségeihez mérten ott sok mindent megtekintett, és számos képeslapot is küldött a barátainak.

A szarajevói merénylet elkövetői és politikai háttere

A szarajevói merénylet híre néhány óra leforgása alatt eljutott Bécsbe és Budapestre, majd Európa többi fővárosába is. A tragédia megdöbbentette, sőt megrázta nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. Az európai uralkodók és kormányok sorra fejezték ki részvétüket, beleértve a szerb kormányt is, amely határozottan tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

Oldalak

Feliratkozás RSS - I világháború emlékév csatornájára