A Pécsi Bélyeggyűjtő Egyesület

Hónap dokumentuma
2019.08.22.

A Pécsi Bélyeggyűjtő Egyesület

 

A magyarországi bélyeggyűjtés fejlődésének legfontosabb eseménye volt 1874-ben Budapesten az első magyar Philatelista egyesület megalakulása. Ennek következtében nagyobb nyilvánosságot kaptak a bélyeggyűjtéssel, kiállításokkal, valamint a szakirodalommal kapcsolatos hírek. Ilyen előzmények után szintén Budapesten alakult meg 1884-ben a „Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete” (LEHE). Ettől kezdve még fokozottabb lett a szakirodalom megjelenése.

LEHE megalakulása után egyre több magyar városban alakult bélyeggyűjtő egyesület (Nagykároly, Karánsebes), bélyeggyűjtő asztaltársaság. Pécs városában 1911-ben alakult bélyeggyűjtő csoport, amely egy külföldi (osztrák) egyesület tagjaként kezdte meg működését.

A bélyeggyűjtés elterjedése Pécs városában arra vezetett, hogy önálló egyesület megalakításával kezdtek foglalkozni. Ennek előkészítésére bizottságot hoztak létre, amelynek feladata volt az alapszabály megszerkesztése, és az alakuló közgyűlés előkészítése.

Az alapszabály megszerkesztéséhez öt különböző egyesület alapszabályát tanulmányozták és használták fel.

Az alapszabály a következőket tartalmazta:

Az I. fejezetben (Általános rendelkezések) szerepelt az egyesület neve, székhelye működési területe, hivatalos nyelve, és pecsétje, célja, a cél elérésére szolgáló eszközök, valamint az egyesület vagyonáról történt rendelkezés. Célként a bélyeggyűjtésnek, mint történelmi-földrajzi segédeszköznek a fejlesztése, a hamis bélyegekkel való üzérkedés meggátolása, a bélyeggyűjtőknek a tevékenységükben való segítése lett meghatározva. Ezt előadások, kiállítások, külföldi egyesületekkel való cserekapcsolatok kialakításával, hazai bélyegeket valódiságát vizsgáló bizottság létrehozásával kívánták megvalósítani.

(Működési területként az egész világ lett meghatározva, amit a belügyminiszter 1923-ban Pécs törvényhatóságú jogú város területére módosított).

Bélyeggyűjtő egyesület pecsétje

A II. fejezetben (Tagok) a tagsági viszony fajtái (alapító tag, rendes tag, levelezőtag, tiszteletbeli tag), a tagsági viszony keletkezése (a tagsági viszony elnyeréséhez szükséges feltételek), megszűnése, tagok jogai és kötelezettségei kerültek részletes szabályozásra.

A III. fejezetben (Az egyesület intézőszerveire vonatkozó rendelkezések) a közgyűlés helye, határozatképessége, közgyűlés tárgyai, a választmány, számvizsgáló bizottság, a tisztikar; elnök, alelnök, főtitkár, pénztáros, ellenőr, könyvtárnok, és háznagy találhatók.

A IV. fejezetben a vegyes rendelkezések az alapszabály módosításáról, más egyesülettel való fúzióról, az egyesület feloszlásáról, valamint az egyesület feloszlása, megszűnése esetén a vagyon felhasználásáról határoztak.

Az alapító tagok a következők voltak:

Az alapszabály végén az alapító tagokra vonatkozó adatok találhatók (név, foglalkozás, lakcím)

Alt Dávid magánzó

Böröczffy Károly gimnáziumi tanár

Czapek (Csapek) Ödön Pécsi Dohánygyár egyik aligazgatója

Hejman Frigyes őrnagy, a Baranya 1919 felülnyomást felügyelő bizottság tagja

Dragos Pompejus M.P.V. felügyelő, Baranya II bélyegek tévnyomatainak hátoldalán látható az a garancia bélyegző;-„címerpajzsba KD, a pajzs körül BARANYA II tévnyom”-, amit Káplány Gáborral közösen használtak a felülnyomatok valódiságának igazolására.

Káplány Gábor és Dragos Pompejus garanciabélyegzőjének  képe

Káplány Gábor ipari iskolai tanár, Baranya II bélyegek tévnyomatainak hátoldalán látható az a garancia bélyegző;-„címerpajzsba KD, a pajzs körül BARANYA II tévnyom”-, amit Dragos Pompejussal közösen használtak a felülnyomatok valódiságának igazolására.

Kiss Ernő banktisztviselő, hitelbanki főpénztáros

dr. Krausz Ernő ügyvéd

Lamparter József banktisztviselő

Miertl Gyula műszaki tisztviselő, Baranya 1919 felülnyomást felügyelő bizottság tagja, Baranya felülnyomású bélyegek szakértője, bélyegkereskedő

Miertl Gyula garanciabélyegzőinek képe

dr. Piacsek Emil miniszteri titkár

Porges Béla banktisztviselő

Schaltz Ervin biztosítási tisztviselő

Szigriszt István biztosítási tisztviselő

dr. Stein Alfréd ügyvédjelölt

Stitz János ny. MÁV. felügyelő

Szarvas Imre földbirtokos

Wéber Ernő ipari iskolai tanár

dr. Werner István nyomdaigazgató

dr. Trinn Miklós törvényszéki bíró

dr. Benkő Oszkár orvos

dr. Berényi Nándor ügyvédjelölt

dr. Siklósi István ügyvéd

Kutna Zsigmond jogszigorló

Szilárd Róbert postatiszt

Marschall Lajos kereskedő Budapest

Halas Sándor biztosítási tisztviselő

Spitz János gázgyári tisztviselő

Péntek László MÁV. mérnök, aki saját nevére számtalan mennyiségű filatelista levet készített

Péntek levél

 

Az előkészítés után került sor 1919. augusztus 21-én (szerb megszállás ideje alatt) a közgyűlés összehívására. A közgyűlés - amelyen 29-en vettek részt - a Pécsi Royal Kávéház külön termében ült össze.

Pécsi Royal Kávéház a Széchenyi tér 9 -10. szám alatt lévő Pécsi Takarékpénztár épületének jobboldali része.  Ma a Baranya Megyei Önkormányzat épülete (Széchenyi tér 9. sz.)

 

A közgyűlés korelnöknek Stitz Jánost választotta meg. Aki a közgyűlés megnyitása után jegyzőkönyvvezetőnek Stein Alfrédot, hitelesítőknek: Scholtz Ervint és Wéber Ernőt kérte fel. Ezután következett az alapszabály megalkotására választott bizottság működéséről Czapek Ödön beszámolója. Aki elmondta, hogy az alapszabály tervezet elkészítéséhez Alt Dávidtól 5 különböző bélyeggyűjtő egyesület alapszabályát bocsátotta a rendelkezésükre. Az említett alapszabályok alapján Káplány Gábor elkészítette a pécsi bélyeggyűjtő egyesület alapszabály tervezetét.

Az alapszabály tervezet felolvasása előtt Káplány Gábor javasolta, hogy a tárgyalás általában és részletesen történjen, vagyis a tervezet általános elfogadása után kerüljön sor a részletes tárgyalásra, ezt a közgyűlés elfogadta. Ezután Káplány Gábor felolvasta az alapszabály tervezetet, amit a közgyűlés általánosságban elfogadott.

A tervezet következő részeihez történtek hozzászólások:

5.§ mely szerint csak a 20 éven felüli önálló keresettel bíró egyének vehetők fel rendes tagnak, módosításra került így a 24 évet betöltött, valamint a 18. évet betöltött személyek 2 ajánló anyagi felelősség vállalása mellett a nagykorúság eléréséig lehettek az egyesület tagjai.

8. §-ban foglalt intézkedés szerint, hogy a fizetéssel késedelmes tag 30 napi késedelem után minden további nélkül kizártnak tekintessék, ezt a közgyűlés úgy módosította, hogy az ilyen tag a választmány által fizetésre felszólítandó, s csak a felszólítást követő 30 nap után zárható ki, feltéve ha ekkor sem tudja a mulasztást igazolni.

Közgyűlés módosította a 9. §-t: az évi tagdíj összege 30 koronáról 40 koronára, a tagdíj éves fizetését félévesre, kivételt képezett az idei első év (1919), mivel a fiatal egyesületnek a működéséhez pénzre volt szüksége, ezért a tagdíjat egy összegbe kellett befizetni.

Módosítva lett a 19.§, eszerint a könyvtárnoki cím könyvtárnok-titkári címre változott, aki így segítségére volt főtitkárnak feladatai ellátásához.

Szintén módosításra kerültek a 22.§-ban foglaltak is; így a könyvtárat a pécsi gyűjtők mellett a vidékiek is használhatták.

Ezekkel a módosításokkal a korelnök az alapszabályt elfogadottnak tekintette. Ezután a korelnök az alapszabály 33.§-a alapján bejelentette a tisztikar megválasztását. Az összes jelenlévő választói joggal bírt. Káplány Gábor figyelmeztette a közgyűlést, hogy a szavazás a 39. § alapján kötelező, és kérte a titkos szavazás elrendelését. A közgyűlés ezt megszavazta.

Dr. Siklósi István javasolta, hogy egy külön bizottság jelölje ki a tisztviselőket, és ezek után kerüljön sor a szavazásra. Káplány Gábor bejelentette, hogy a jelölést az alapszabály szerkesztő bizottság elvégezte. Felolvasta a jelöltek nevét.

A korelnök az alapszabály 40.§-a alapján szavazatszedő bizottsági tagnak Szilárd Róbertet és Szarvas Imrét kérte fel, és a szavazás idejére a közgyűlést felfüggesztette, majd a szavazás lebonyolítása után a közgyűlést újból megnyitotta, és kihirdette az eredményt.

Tisztikar: Elnök: Czapek Ödön, ügyvezető alelnök: Dragos Pompejus, főtitkár: Káplány Gábor, pénztáros: Kiss Ernő, cserevezetők: Kuttna Zsigmond, Miertl Gyula, Börötzffy Károly, könyvtárnok-főtitkár: Börötzffy Károly, háznagy: Szarvas Imre.

Választmány: rendes tagok: dr. Trinn Miklós, Wéber Ernő, Scholtz Ervin, Szigriszt István, Szilárd Róbert. Póttagok: Stitz János, Halas Sándor.

A korelnök a választás eredményének kihirdetése után átadta az elnöki széket a megválasztott elnöknek. Az elnök a tisztikar és a választmány nevében megköszönte a bizalmat.

Programjában bejelentette, hogy az összejöveteli napokat állandósítani kívánja, a csütörtöki napon felül a hétfői nap is bevezetésre kerül. Ezt a közgyűlés tudomásul vette.

Egyéb tárgy hiányában az elnök a közgyűlést feloszlatta.

Dr. Bodor Mihály levéltáros

 

FORRÁS ÉS IRODALOM

MNL BaML IV.1003. a  Pécs Város Polgármesterének iratai 783/1919: Pécsi Bélyeggyűjtő Egyesület iratai (alapítóirat, alakulási jegyzőkönyv)

SZABÓ 1969 = Szabó Kálmán: A pécsi bélyeggyűjtés 50 éves története (1919-1969), Pécs 1969.

Képek:

Képeslap a Pécsi Takarékpénztár épületéről (Tudásközpont Pécs képeslap gyűjteménye)

Pécsi Bélyeggyűjtő Egyesület bélyegzője (Hágen József levélgyűjteménye)

Káplány Gábornak, Miert Gyulának és Péntek Lászlónak címzett levelek (Hágen József levél gyűjteménye)

Miertl Gyula, Káplány Gábor-Dragos Pompejus garancia bélyegzői (dr. Bodor Mihály bélyeggyűjteménye)

 

Utolsó frissítés:

2019.08.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges