„Megérkeztek az új szemetes kocsik”

Hónap dokumentuma
2018.10.17.

„Megérkeztek az új szemetes kocsik”[1]

 

A hónap dokumentuma sorozatunkban ezúttal egy olyan ügyiratot mutatunk be, amely bepillantást enged a majd egy évszázaddal ezelőtti Pécs egészen hétköznapi világába, illetve közlekedéstörténetének egy fejezetébe. Nevezetesen a városi köztisztasági üzem által alkalmazott szemétszállító járművek beszerzéséről szól, amikről tervrajzokat, fotókat is tartalmaz.[2]

Pécs köztisztasági és közegészségügyi szabályrendelete szerint a városban 1885. július 1-től indult (ekkor még csak a belvárost érintve) szervezett formában a szemét elszállítása, azelőtt minden ingatlan tulajdonos saját maga gondoskodott erről. A városi tanács ettől a félévtől állított először üzembe lófogatú kocsikat, amik heti két alkalommal csengővel jelezték az utcába befordulva, hogy nyissák ki a kapukat, megérkezett a szemetes kocsi. Ebben a korai időszakban még a kapun belül tartott fa ládákból hordták ki a város köztisztasági alkalmazottai kosárban a szemetet, amit aztán – szeméttelep nem lévén – a városon kívül, különféle feltöltendő területekre szórtak ki.

Ez a rendszer lényegében ugyanilyen formában fennmaradt az 1920-as évekig, amikor már megérett a helyzet a változásra. Az évtized végén az addig használt kosarakat lecserélték szemétvödrökre, ami higiénikusabb és pormentesebb volt. Minden ingatlan tulajdonosnak be kellett szereznie saját költségén gyűjtőedényt, módosították a szabályrendeletet és lecserélték a régi fogatokat újakra, amik már zárt kocsiszekrénnyel rendelkeztek. Az automobilok beszerzését az időközben kirobbant gazdasági világválság miatt későbbre halasztották.

Az ügyirat alapján kiderül, hogy 1927-től kezdték átszervezni az addigi szemétszállítási gyakorlatot, amihez az új, modern kocsikat is fel kívánták használni. Az iratból fény derül a korabeli állapotokra, ezért érdemes idéznünk belőle (figyelemre méltó az elektromos vontatás lehetőségének említése, ez a korszakban még reális és működő alternatíva volt és csak manapság vetődött fel újra a szemétszállítás kapcsán): „Ezek a szeméthordó kocsik a házi szemét kihordásának kérdését lennének hivatva az eddiginél jobban megoldani, illetve mivel csupán 5 kocsiról van szó [végül egyelőre négyet szereztek be], új eljárást kipróbálni. Ma köztudomás szerint a köztisztasági szolgálat gazdaságosan csak egy jól választott rendszer mellett szervezhető meg. Mivel tudomásunk szerint Pécs város részére ezideig semmiféle szisztéma kiválasztva nincsen, [...] megérett a jelenlegi állapot arra, hogy a város vezetősége a régi állapot hiányosságának tudatában elhatározza, hogy az eddigi, többé-kevésbé tökéletes, elavult, nem hygiénikus és nem gazdaságos házi és utcai szemét gyüjtés és kihordással szakít, megfelelő rendszert és modern eljárást választ és ehhez egységes berendezéseket [a szemétszállítás nem szabvány szerinti eszközökkel történt, hanem esetleges eszközparkkal] fog bevezetni [...] figyelembe kell venni azt, hogy a házi és utcai szemét gyűjtése lehetőleg egy-ugyanazon rendszer szerint történjék meg [...] A szemét szállítása ugyancsak kétféle rendszer szerint történhet, mégpedig vagy közvetlenül a szeméttelepre, vagy először a szemétömlesztő /előgyűjtő/ telepre s onnét a szeméttelepre. A nálunk most gyakorlatban levő eljárás: alacsonyan fekvő közeli területek feltöltése teljesen ideiglenes jellegű s egészségügyi szempontból is kifogásolható, a szemétkihordás új rendszerénél a megfelelő nagy méretű járműveken szállítandó ki. Maga a szállítás történhet ló, gázmotor, vagy elektromos vontatás útján. Mivel éppen ennél a feladatnál a gyors és leggazdaságosabb eljárást kell választanunk, ennek megoldására is nagy gondot kell fordítani. Külföldön számítások igazolják, hogy a három közül az elektromos vontatás a legolcsóbb. A benyújtott ajánlatok közül véleményünk szerint csak 2 ajánlat jöhet figyelembe. Hygiénikusabb és gyakorlatilag megfelelőbb a Magyar Vaggon és Gépgyár rt. Oschner-szabadalmú kocsija. A Mátray-féle kocsi drágább, nem eléggé pormentes, de viszont a kocsi alváza előnyösebb megépítésű.”

A város versenytárgyalást tartott 6 db szemétszállító kocsi beszerzéséhez. Ezen a következő cégek tettek ajánlatot: Magyar Waggon és Gépgyár r. t. (Győr), Mátrai Antal és Társa r. t. (Bp.), Teudloff Dittrich Gépgyár (Bp.). (Megjegyezzük, hogy az ügyiratban ezeken kívül még több vállalat prospektusa is megtalálható.) A Műszaki ügyosztály és a város vezetése az első cég ajánlatát fogadta el, és próbaképpen 2 kocsi beszerzése mellett döntött. 1928 szeptemberében a köztisztasági üzem részére megvásároltak 2 db kocsit a győri gyárból, a fennmaradó létszámot pedig a „helyi ipar foglalkoztatásával” kívánták feltölteni. Végül két fogatot készített el Reichenauer Imre pécsi kocsigyártó mester, így az alábbi képeken látható két fajta szemétszállító kocsi az, amikről biztosan tudjuk, hogy használatba is vették 1928-1930 között.

A győri kocsikat viszonylag könnyűre tervezték (1240 kg), hogy megfeleljenek a pécsi meredek utcák által támasztott követelményeknek is. A kocsiszekrény fogasléc segítségével hátramozgatható volt, miáltal a fenéken elhelyezett csapóajtók megnyíltak és a szekrény kiürült. A két fogat összesen 7100 pengőbe került.

[1. kép A Magyar Waggon és Gépgyár szemétgyűjtő kocsija menetkész állapotban]

[2. kép Ugyanaz a kocsi alul nyitott állapotban]

[3. kép A győri vállalat leírást is mellékelt a kocsihoz]

 

Reichenauer Imre kocsigyártó 1928-ban 2 db „utcai szemétláda gyűjtő plateaus kocsit” gyártott a város köztisztasági üzeme részére. Erről a gyártmányáról tervrajzot is készített, és így írt róla a műszaki tanácsosnak: „Mélyen tisztelt Főtanácsos ur! Ott létem alkalmával említést méltóztatott tenni olyan szemetes kocsirol, melynél a kocsitest felhuzható lenne és ezáltal a szemét magátol kihulna. Bár én a magam részéröl ma sem vagyok az ilyen kocsinak barátja, mégis igen sokat foglalkoztam vele gondolatokban, és mivel szerintem lehetetlenség nincs, papíron még csak megoldottam.”

[4. kép Reichenauer Imre szemétgyűjtő kocsijának tervrajza]

[5. kép Reichenauer Imre kocsijának leírása]

 

A rajz alapján nem egyértelmű, hogy hogyan is történt a szemét ürítése, de mivel a mester idegenkedett az alsó csapóajtó, vagy billencs használatától, feltételezhetjük, hogy a középen-alul látható ajtón keresztül oldották meg ezt. Az elkészült két pécsi jármű jóval olcsóbb volt, mindössze 4314 pengőt számított fel értük az iparos.

Pécs városa több cégtől is kapott ajánlatokat a szemétszállító kocsikra vonatkozóan, mindet azonban itt nincs módunk bemutatni, kivéve talán a Mátrai Antal-féle kocsit, mert ennek a beszerzése is valószínűsíthető az irat alapján, de nem teljesen biztos. Ez a kocsi nehezebb és drágább is volt az előbbieknél, de a műszaki tanácsos szerint a kocsi alváza előnyösebb felépítésű, ahogy az első idézet végén is olvashatjuk.

[6. kép Mátrai Antal szemétgyűjtő kocsija]

 

A bemutatott járművek alkalmazása javított ugyan a köztisztasági állapotokon, de nem nyújtott teljesen higiénikus viszonyokat. A sajtóban később rendszerint jelentek meg elégedetlen olvasói levelek, például ez, a Dunántúlban közölt írás, amiből az is kiderül, hogy még a régi „kosaras” módszerrel sem hagytak fel teljesen: [a] „pék előtt áll egy szemetes kocsi, éppen rakják az emberek, csak úgy dűl a por, hamu amint ürítik a kosarakat, úgy látszik a kocsi lovai is megsokalják a sok port és nagyokat horkolnak, illetve prüszkölnek [...][3]

 

Források:

 

MNL BaML IV. 1407. h. Pécs város Műszaki ügyosztályának iratai. F-1109/1931.

Dunántúl 1929. február 6. 5. oldal.

Dunántúl 1938. május 19. 4. oldal.

Bősz Attila  levéltáros



[1] A tudósítás forrása, amelynek a címet idézzük, a Dunántúl 1929. február 6-i lapszáma, 5. oldal.

[2] Az irat levéltári jelzete: MNL BaML IV. 1407. h. Pécs város Műszaki ügyosztályának iratai. F-1109/1931.

[3] Dunántúl 1938. május 19. 4. oldal.

 

Utolsó frissítés:

2018.10.24.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges