150 éves a magyar postaigazgatás és egy „elfeledett üzletág”, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár

Szerző: Kiss András
2017.06.12.
Ebben az évben ünnepeljük az önálló magyar postaigazgatás létrejöttének 150. évfordulóját. Ebből az alkalmából néhány érdeklődésre számot tartható forrást, postatörténeti érdekességet válogattunk a postaigazgatáshoz szervesen kapcsolódó „rokonintézmény”, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár irataiból.

A Magyar Posta Zrt. jogelődje 1867. május 1-jén jött létre Magyar Királyi Posta néven. A megalakulásra nyilvánvaló módon az osztrák–magyar kiegyezés adott lehetőséget, mindazonáltal a közös ügyek fenntartása mellett egy teljesen önálló nemzeti közintézményként kezdte meg működését. Jóllehet a Magyar Királyi Posta 1867-ben alakult, a postaszolgálat dinamikus fejlődésével számos egyéb szolgáltatásra is igény volt, nem pusztán a levelek, képeslapok vagy levelezőlapok továbbítására. A gyors innovációt mutatja, hogy a magyar és az osztrák posta 1869. október 1-jén a világon először adott ki nyílt levelezőlapot. 1874-ben Bernben megalakult az Egyetemes Postaegyesület (Universal Postal Union), amelynek feladata az volt, hogy kialakítsa a postai küldemények országok közötti továbbításának feltételrendszerét, valamint biztosítsa a küldemények szállításának szabadságát. 1881. május 1-jén Budapesten megnyílt az első telefonközpont, amelyet Puskás Tivadar és Puskás Ferenc magántársasága hozott létre. Jelentős fejlődést eredményezett, hogy 1887-ben egyesítették a posta- és távírószolgálatot, ami lehetővé tette a távíró gyors műszaki fejlesztését is.

A postatakarékpénztári üzletág a „klasszikus” szolgáltatásokkal ellentétben külön, kisebb „késéssel” szerveződött meg. Egy takarékpénztári intézmény alapításának ötlete azonban már jóval előbb, 1879-ben felmerült Magyarországon. Ez az üzletszerű tevékenység egyébként Nyugat-Európában az 1870-es évek végére már kiépült hálózattal rendelkezett. A hazai adaptációt Baross Gábor közlekedés- és közmunkaügyi államtitkár szorgalmazta még 1883-ban, majd egy évvel később kezdeményezte a magyar intézmény alapításáról szóló törvényjavaslat kidolgozását.

A Országgyűlés a Magyar Király Postatakarékpénztárat végül az 1885:IX. törvénycikk alapján hozta létre. Az intézmény olyan állami takarékpénztárként működött, amelynek fő feladata az országban szétszórt és kisebb összegű megtakarítások összegyűjtése és kamatoztatása volt. Létrehozásával a magyar államvezetésnek kettős célja volt. Egyrészt a szegényebb társadalmi rétegek számára is lehetőséget kívánt teremteni a takarékoskodásra, másrészt – államgazdasági szempontokat figyelembe véve – a kisebb, amúgy lehet, hogy kihasználatlanul álló megtakarításokat (tőkét) is be kívánta vonni a gazdaság fejlesztésébe. A pénztár 1886 és 1905 közötti működéséről szóló jelentés a pénz „forgatásáról” így fogalmazott: „Az 1885: IX. t.-c. a m. kir. postatakarékpénztárt egy önálló országos intézet jellegével ruházta föl; […] oly föladattal, hogy az ország lakosságának megtakarított filléreit összegyűjtse, ezeknek megfelelő gyümölcsöztetéséről gondoskodjék, s a szükség pillanatában a feleknek visszafizesse a felmondott összegeket.”

Az alapításkor a betehető összeg minimumát 50 krajcárban szabták meg, a kamatláb nagyságát ugyanakkor 3,6%-ban maximalizálták. Összehasonlításul érdemes tudnunk, hogy az 1860-as évek végén egy kilogramm kenyér ára 40, egy kilogramm cukor 46, míg 1 kilogramm kávé ára 1 Ft 40 krajcár volt. A Vasárnapi Újság egyéves előfizetése 1886-ban például már 12 forintot tett ki. A takarékpénztár a tevékenységét a postahivatalok mint külső közvetítő szervek útján látta el. A már kiépült és megerősödött postai szervezet mutatkozott tehát a legalkalmasabbnak arra, hogy a takarékbetétekkel kapcsolatos forgalmat lebonyolítsa. Az országban számtalan helyen épülő postakirendeltségek gyakorlatilag a Postatakarékpénztár „ügynökségei” voltak. A megvásárolható értékpapírok (magyar és osztrák államkincstári papírok) jegyzékét – hasonlóan napjainkhoz – a Magyar Királyi Postatakarékpénztár is közzétette a postahivatalokban. Ebben feltüntették a kötvények neveit és a „kondíciókat”.


Megvásárolható értékpapírok jegyzéke, 1055/1908.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági levéltár, Magyar Királyi Postatakarékpénztár és intézményei, Magyar Postatakarékpénztár, Titkárság (Z 114), I. Értékpapírügyek, 92. tétel. Megvásárolható értékpapírok jegyzékei

 

A betétkibocsátás fokozatosan emelkedett, a takarékoskodás egyre népszerűbbé vált. Az intézet megalakulásától kezdve több mint kétmillió betétkönyvet állított ki, 1906-ig pedig kb. 600 ezer ténylegesen forgalomban maradt betétkönyvvel számolhatott. A működéséről készült beszámolóban a pénztár vármegyékre lebontva adta meg a betétesek számát.


„A betétkönyvecskék megoszlása vármegyénként”, 1901
Jelzet: MNL OL, Gazdasági levéltár, Magyar Királyi Postatakarékpénztár és intézményei, Magyar Postatakarékpénztár, Titkárság (Z 114), E. Jelentések, beszámolók, 43/1. tétel.

 

A fenti törvénycikk alapján a Postatakarékpénztár 1886-ban kezdte meg működését. (A törvénycikk 1886. február 1-jén lépett hatályba.) Az alapításkor még csak 700 postahivatal végzett közvetítő szolgálatot, azonban a két világháború között már közel 2400 helyszínen lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat. A Magyar Királyi Postatakarékpénztár élén az igazgató állt, akit a közmunka- és közlekedésügyi miniszter (később kereskedelemügyi miniszter) javaslatára az uralkodó nevezett ki. A pénztár központja a kisebb-nagyobb postahivatalokkal a posta- és távírda igazgatóságokon keresztül tartotta a kapcsolatot, a pénzkezelést a posta- és távírda biztosok ellenőrizték. Azokon a helyeken, ahol a kikötők is voltak (például Pulában, ma Póla, Horvátország) – az Osztrák Bankkal különböző egyezmények következtében 1881 óta fennálló kapcsolatoknak köszönhetően – hajótakarék-pénztári kirendeltségek működtek.

 

Lechner Ödön tervrajzai a postapalota helyiségeinek világítására
Jelzet: MNL OL, Gazdasági levéltár, Magyar Királyi Postatakarékpénztár és intézményei, Magyar Postatakarékpénztár, Titkárság (Z 114), N. Épületek. 124. tétel A Postatakarékpénztár épületeinek belső terére vonatkozó alaprajzok, okiratok, 1901.

 

1900-ban az épület tervezéséért a Képzőművészek Egyesülete Lechner Ödönt „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, 1900. július 1-jén pedig I. Ferenc Józseftől elismerésül királyi tanácsosi címet is kapott. Az épületet végül 1901. december 16-án adták át.

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár, ha nem is a „klasszikus” postai szolgáltatásokat látta el, tevékenységében mégis szorosan együttműködött a Magyar Királyi Postával. Az 1867-től fokozatosan kiépülő postahálózat elterjedtségénél, valamint a betétesekhez való közelségénél fogva a legalkalmasabb helyszínnek mutatkozott az ügyfelek elérésére, akik egyúttal a posta alapszolgáltatásait is igénybe vették. Ezt a szerepét egészen 1949 februárjáig látta el, amikor is a Gazdasági Főtanács határozott a pénzintézet felszámolásáról. Csekküzletágát a Magyar Nemzeti Bank, takaréküzletágát pedig az Országos Takarékpénztár (OTP) vette át.

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár iratanyaga 1953-ban, 1977-ben és 2000-ben került levéltári megőrzésbe, részben az intézet irattárából, részben az (OTP) Pénz- és Érmetörténeti Gyűjteményéből, amely átvette az 1936-ban alapított postatakarékpénztári múzeumban őrzött ügyviteli okiratokat.

 

Iratfotók: Demeczky János (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

 

Ajánlott irodalom: A magyar királyi Postatakarékpénztár működéséről 1886–1905. Kiadja a magyar királyi Postatakarékpénztár Igazgatósága. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája, Budapest, 1906.
Dávid Gyula: Innováció vagy kísérlet? A Magyar Királyi Postatakarék pénztárcsarnoka. Műemlékvédelem, 60. évf. 1/2. sz. 2016. 53–63.
Postaépítészet Magyarországon. Szerk.: Bakos János–Kiss Antalné–Kovács Gergelyné. Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992. 157.
Vámos Ferenc: A Postatakarék épülete. Budapest, 5. évf. 12. sz. 1967. 18–20.
http://www.postamuzeum.hu
https://www.posta.hu/belyeg/belyegeink/ujdonsagok/150-eves-a-magyar-posta
http://lajtaarchiv.hu/
(Lajta Béla Virtuális Archívum)
www.allamkincstar.gov.hu

Utolsó frissítés:

2017.06.28.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges