Kacsó Sándor könyvbemutató

Beszámoló
Szerző: Miklós Dániel
2019.06.19.
Különleges könyvbemutatónak adott otthont 2019. június 17-én a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, ahol a mára megkopott emlékű erdélyi hírlapíró, publicista, Kacsó Sándor műveit tartalmazó két kötetet mutattak be.

A rendezvény különlegessége volt többek között, hogy a felszólalók között volt Márki Sándor, Kacsó Sándor unokája is. Az esemény moderátora, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója külön üdvözölte a méltatott szerző további leszármazottjait egészen az ükunokáig bezárólag.

Köszöntőjében Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) megyei főigazgató-helyettese kiemelte: Kacsó Sándor kortársaival együtt átélte a 20. századi anticivilizáció-rendszerek, így a nácizmus és a kommunizmus létezését. Történetük egyben alkalmazkodástörténet is. A helyszín kapcsán arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár részt vesz határon túlnyúló projektekben, ezért is fontos, hogy az MNL Országos Levéltára adott otthont a kettős könyvbemutatónak.

Lövétei Lázár László, a Hargita Kiadóhivatal szerkesztője röviden bemutatta a Székely Könyvtárat, amely sorozaton belül jelentek meg most Kacsó Sándor válogatott publicisztikai írásai. A sorozat célja, hogy a székelyek szellemi örökségét gondozza és tovább örökítse, az elképzelést pedig felkarolta Hargita megye vezetése is. A száz kötetre tervezett sorozatnak már a 75. köteténél járnak – tette hozzá. A szerzőről elmondta, hogy hírlap- és közíróként küzdött azért, hogy a székelyek valós problémáival foglalkozzanak, és ne meneküljenek el a ködös romantikába.

Filep Tamás Gusztáv, kisebbségkutató, művelődéstörténész elmondta, hogy fiatal korában példaképének tekintette Kacsó Sándort, akinek önéletírását teljes egészében megjelentették Magyarországon az 1980-as években, azonban később neve feledésbe merült. Hozzátette: három helyről kapott felkérést, hogy válogasson írásokat a születő könyvbe, valamint hogy előszót írjon a másik, most bemutatott kötetbe, amely a szerző regényét, elbeszéléseit és verseit tartalmazza. Megköszönte egyben az együttműködést L. Balogh Béninek, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkárának, akivel közösen jegyzik a Lélekvesztőn című kötet bevezetőjét.

A beszélgetés résztvevői mind említést tettek arról, hogy Kacsó Sándornak a Brassói Lapokban publikált cikkei, tárcái közül keveset jelentettek meg az idők folyamán, noha azok mélyebben foglalkoztak a székely társadalom helyzetével, mint tette azt Tamási Áron vagy Nyírő József a saját publicisztikáiban. Az eseményen Márki Sándor, Kacsó Sándor unokája mutatta be nagyapja leveleit, amelyeket későbbi feleségéhez, Hancz Amáliához írt, valamint egy-egy anekdotát is felidézett a nyugdíjba vonult közíróról.

H. Szabó Gyula a könyvbemutatón arról is beszélt, hogy Kacsó Sándor 1945 utáni munkássága kevésbé ismert, ami leginkább a politikai helyzettel magyarázható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kacsó 1945 után, a kommunista korszakban betöltött szerepe valószínűleg egy kényszerpálya volt, amelyet nem meggyőződésből vállalt. Filep Tamás Gusztáv kiemelte: hasonló állásponton áll, és amennyiben Kacsó Sándorról monográfiát ír, nem valószínű, hogy a ma ismert jellemtől eltérő személyiségképpel fog találkozni az olvasó.


Fotók: Varga Máté MNL

Utolsó frissítés:

2019.06.20.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges