Kulturális Örökség Napjai

2019.09.09.
2019. szeptember 21-én szombaton és 22-én vasárnap a Kulturális Örökség Napjai alkalmából intézményünk nyitott kapukkal várja a látogatókat, hogy együtt fedezzük fel különleges kulturális örökségünket.

Szeptember 21.

Az MNL Országos Levéltára ismert programjai mellett új, saját tartalommal jelentkezik, amely már része az intézmény új, „Hetedíziglen” Család–történet– kutatás című országos projektjének, s az egyik legnépszerűbb levéltári kutatási téma köré szerveződik.

Szombaton 10-től 18 óráig: családtörténet-kutatással kapcsolatos programjainkra várjuk az érdeklődőket.

Az épület aulájában található információs pultnál lehet érdeklődni a programok részletes tartalmáról és itt adunk felvilágosítást is a családtörténet-kutatással kapcsolatos általános kérdésekre.

A levéltár földszinti Konferenciatermében rövid előadásokra kerül sor, amelyek egy része a kutatást most kezdők számára ad felvilágosítást (*), más része a már haladó kutatóknak szól (**).

10,30-tól: Völgyesi Zoltán: Hogyan fogjunk családfakutatáshoz?  Javasolt lépések, lehetséges  buktatók; Zetkó Éva: Hogyan használjuk a felekezeti anyakönyvek digitális adatbázisait? (*)

11,30-tól: Szabó Dorottya: A családkutatókat segítő alapvető online adatbázisok: a FamilySearch és a MyHeritage használata (*)

12,30-tól: Avar Anton: Az Országos Levéltár családtörténeti vonatkozású adatbázisainak bemutatása (Címereslevél-adatbázis, Királyi Könyvek, Illésy-gyűjtemény, 1527–1570 adatbázis) (**)

13,30-tól: Szerényi Ildikó: Katonaállítási lajstromok (**)

14,30-tól: Závoczki Adrienn: Vállalati iratanyag a családkutatásban (**)

15.30-tól: Szepesiné Simon Éva: Az oszmán összeírások családtörténeti vonatkozásai (**)

16,30-tól: Ujj György: Hogyan rajzoljam le a családfámat? A családfakutatásban összegyűjtött adatok rögzítése (**)

Egy-egy előadás időtartama körülbelül 20 perc; ezt követően a hallgatóság felteheti kérdéseit, majd rövid szünetet követően folytatódik a program a következő témával.

Az előadásokhoz illeszkedik többi programunk is. A Lovagteremben (1. em.) elhangzó iratbemutatásokon megismerkedhetnek a kutatásban jól használható főbb irattípusok adattartalmaival. Többek között családi genealógiákat, címereslevelet és címerkérő folyamodványt, Királyi Könyvet, úrbéri összeírásokat és térképeket, kamarai telepítések iratait, céhlegények jegyzékét, a kataszteri felmérések során keletkezett dokumentumokat is megmutatunk. Az érdeklődők megismerhetik a nagy családi levéltárak anyagában való tájékozódást segítő iktató- és mutatókönyveket.

A Kutatóteremben (1. em.) a családkutatás iránt érdeklődőket kollégáink tájékoztatják a kutatási lehetőségekről, és segítenek az első lépések megtételében. Ha a látogató tudja valamely felmenője (nagy-, déd-, ük- vagy szépszülő, stb.) 1895 előtti születési, házasodási vagy halálozási évét, ismeri felekezetét, valamint a település nevét, ahol élt, levéltárosaink helyben segítenek rátalálni az adatokra a vonatkozó adatbázisokban. Ugyanitt kollégáink kamarakiállítással is készülnek a könyvtár családkutatást segítő kézikönyveiből.

 

Esemény a Facebookon: Hetedíziglen | Család–történet–kutatás

Szeptember 22.

A Bécsi kapu téri palota titkai: Kétóránként induló épületséták magyar és angol nyelven (10.00; 12.00; 14.00; 16.00; 17.00)

A budai Vár északi oldalán magasodó épület a magyar historizmus egyik legfontosabb alkotása. Pecz Samu tervezte az 1910-es években a kor legmodernebb eszközeit alkalmazva. Az épület gazdag belső falfestményeit Dudits Andor festőművész Klebelsberg Kuno elképzeléseinek megfelelően alkotta meg. A látogató e falfestmények és Róth Miksa színes címeres üvegablakai segítségével emeletről emeletre haladva ismerheti meg a magyar történelem egyes kiemelkedő eseményeit, alakjait.

Tematikus séták:

Úri muri a tervtárban (10.30; 13.00; 15.00; 17.00)

A raktárséták alatt korabeli dokumentumokkal mutatjuk be a 18-19. századi Magyarország szórakozási szokásait. A családi levéltárakban található fényképek és levelek, az egyesületek iratai, valamint a térkép- és tervtár segítségével bemutatjuk, milyen szórakozási lehetőségei adódtak a főúri, valamint a polgári rétegnek ebben az időszakban.

Szórakozás és rádió (10.30; 13.00; 15.00; 17.00)

Iratbemutatónk rövid raktári sétával indul és a 20. század első felének rádióműsoraira, műsorkészítőire és –hallgatóira fókuszál a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. műsorszerkesztéssel, rádiós műsorokkal, folytatásos rádiós előadásokkal kapcsolatos, az iratselejtezési kampányok miatt igen hiányosan fennmaradt és intézményünkben tematikusan rendezett iratanyaga segítségével.

Így mulat egy… (10.30; 13.00; 15.00; 17.00)

Raktársétánk megkezdése előtt rövid sétát teszünk a levéltár gyönyörű épületében. Az 1945 előtti Kormányszervek Főosztálya gyűjteményéből felfedezzük, hogy hogyan mulat egy fejedelem, Bethlen Gábor (és Brandenburgi Katalin), a magyar urak krémje, az ifjú Széchenyi István, Festeticsek, Esterházyak, és egy tudós udvari ember. Mindemellett bepillantunk a korabeli vadászati szokásokba, a fürdők titkaiba, a bor- és kávéfogyasztás kultúrájába.

 

Magas élet a Várban: Budavári séta (11.00 és 15.00 - előzetes regisztrációhoz kötött)

A Budai Várnegyed egészen a XX. század közepéig fontos kormányzati funkciót látott el: számos, az ország életét meghatározó döntés született a királyi- vagy a Sándor-palotában. A döntéshozók pedig gyakran itt, a Várnegyed házaiban laktak. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából szervezett sétánk során kiderül, hogy hol élt a kalandos úton megbuktatott miniszterelnök, Imrédy Béla, hogy hol látogatta meg Thomas Mann a mecénás Hatvany Lajost, és hogy utóbbi öccsénél, a műgyűjtő Hatvany Ferencnél vendégeskedett-e valaha Horthy Miklós.

Esemény a Facebookon: Magas élet a Várban

 

Kiállítások

Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek

A kiállítás történelmi dokumentumok, fotók, tárgyak és mozgóképek segítségével mutatja be az egykori és mai magyarországi nemzetiségek, etnikumok és a magyarok közötti kapcsolat több évszázados történetét. Fő célunk, hogy gazdagon, meggyőzően dokumentáljuk a földrajzilag és társadalmi-kulturális-gazdasági szempontból mindig is Közép-Európa részét képező magyar állam etnikai, kulturális sokszínűségét, és ezt a maga történetiségében jelenítsük meg. Elsődlegesen nem a nemzetiségek történetét követjük nyomon, hanem a nemzetiségek és a magyarság összetett, bonyolult, időben változó kapcsolatrendszerét vizsgáljuk.

 

Harc a Dunáért

Tamáska Máté építészetszociológus képekkel gazdagon illusztrált kamarakiállítása a dunai kikötők történetéről.

 

Kézműves foglalkozás & Levéltár-pedagógia

A levéltár-pedagógia családfakutatás témában játékos feladatokkal várja az érdeklődőket. Különböző rejtvények megfejtésével közelebbről is megismerjük a Rákóczi és a Zrínyi család tagjainak életét és a korszakot, melyben éltek. Elkészítjük a saját pecsétjeinket és megtanulunk kalligrafikusan írni. Emellett számos kézműves foglalkozással is készülünk, mint például füzetkészítéssel, hajtogatással és festéssel.

 

Esemény a Facebookon: Kulturális Örökség Napjai az Országos Levéltárban

Utolsó frissítés:

2019.09.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges