Érdekes iratok

109 év után került vissza helyére egy nemességvizsgálati jegyzőkönyv
2018.07.04.
A nem sokkal korábban Veszprémbe költözött Kajdacsy Endre 1909. március 30-án felkereste a vármegye levéltárát, és kikérte a Kajdacsy család 18. századi nemességvizsgálati iratait. Az 1784-ben kelt nemességvizsgálati jegyzőkönyv a vármegyei levéltár nemességi iratai között a K. IV. 63. számú jelzetet viselte, amit nem csak a mutatókönyvben szerepeltettek, hanem az iratra is ráírtak a korabeli levéltárnokok.
2018.05.22.
A Veszprém Megyei Levéltár készülő forráskötetéből származó második szemelvényünkben Szentgál, a középkortól partikuláris nemesi jogokkal rendelkező kuriális község statútumaiból adunk közre néhány jellemző részletet. A szentgáliak a király vadászaiként már korán, a 16. század közepén protestáns hitre térve fejlett önkormányzattal rendelkező közösséget alkottak. A falu világi és egyházi elöljárósága összeolvadt. A közjogi irányítás és a valláserkölcsi útmutatás egyaránt a kettős funkciót ellátó tisztségviselőktől származott. A jelenségnek tökéletes leképeződését mutatják a szentgáliak falutörvényei. A forrást átírta és jegyzetekkel ellátta: Boross István.
2018.03.29.
A Veszprém Megyei Levéltár készülő forráskötete külön fejezetet szentel a protestáns hétköznapok témakörének, amelyben olyan forrásokat adnak majd közre, amelyek jól megvilágítják a térség protestáns családjainak életét. A most közölt dokumentum - egy protestáns kisnemes végrendelete - olyan forrástípus, amelyből következtetések vonhatók le nemcsak egy család, de egy társadalmi csoport, közösség gazdasági helyzetére, szokásaira, anyagi kultúrájára. A forrást átírta: Márkusné Vörös Hajnalka, jegyzetekkel ellátta: Boross István.
2017.06.15.
Június 15. a magyar katolikus hagyományban Árpádházi Boldog Jolán ünnepe, akivel együtt három nagy jelentőségű Jolán is feltűnt a 13. századi magyar történelemben: Courtenay Jolánta magyar királyné (1197–1233), lánya Árpádházi Jolán aragóniai királyné (1219–1251), valamint Árpádházi Boldog Jolán királyi hercegnő, IV. Béla leánya. Közülük időben az első, a francia Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Jolán volt, aki II. András királyunk második feleségeként került Magyarországra, 1215-ben köttetett házasságuk révén, miután az uralkodó megözvegyült a tragikus sorsú Gertrúd királyné halálát követően. A magyar királynék Boldog Gizellától eredeztethető jogával élve, különös gondot fordított Veszprém városára, melynek egy 1224-ben kelt oklevelét megtalálhatjuk Veszprém város régi oklevelei között.
2017.03.29.
A Napló című Veszprém megyei napilap készített interjút levéltárunk munkatársával, Tóth Péterrel a levéltárunkban őrzött, a pozsonyi gályarabperhez kapcsolódó 17. századi hiteleshelyi jegyzőkönyvi tanúvallomásokkal kapcsolatban, melyek feltárása jelenleg az 500 éves reformációs emlékév keretében történik.
2016.05.19.
Az MNL Országos Levéltára "A hét dokumentuma" című sorozatának következő részében arra keresték a választ, hogyan és milyen adatokat rögzítettek elődeink Pápán az 1848-ban elrendelt zsidóösszeírás során, és ezeket mi módon lehet napjainkban hasznosítani? A kérdésekre Jakab Réka, levéltárunk főlevéltárosa adott választ.